Gitanas Nauseda litván elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is az „állami terrorizmus példátlan cselekedetének” minősítette a Ryanair Athénból Vilniusba tartó vasárnapi járatának eltérítését és Raman Prataszevics másként gondolkodó újságíró, a minszki hatóságok által szélsőségesnek nyilvánított Nexta nevű Telegram-csatorna korábbi főszerkesztőjének letartóztatását, amely – mint mondták – súlyos szankciókat von maga után. A BelTa belarusz állami hírügynökség jelentése szerint a gép eltérítésére maga Aljakszandr Lukasenka elnök adott parancsot, az utasszállítót egy MiG–29-es típusú vadászgép kísérte a fehérorosz fővárosba. A Ryanair közleményben tudatta, hogy a járat minszki leszállására a fehérorosz légi irányítástól kapott utasítást, a fedélzeten lévő állítólagos robbanószerkezetre hivatkozva. A gépet átvizsgálva azonban a helyi hatóságok semmilyen gyanús szerkezetet nem találtak, és a járat mintegy 170 utasával még az este továbbrepülhetett Vilniusba. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója egyébként azt nyilatkozta a Newstalk ír rádióállomásnak, hogy a cég gyanúja szerint az utasok között voltak a belarusz titkosszolgálat ügynökei.
A példátlan eset világszerte felháborodást váltott ki, Antony Blinken amerikai külügyminiszter az újságíró azonnali szabadon bocsátást követelte, és emlékeztetett, hogy „ez a Lukasenka-rezsim által elkövetett megdöbbentő cselekmény a gépen lévő utasok, köztük amerikai állampolgárok életét veszélyeztette”. Az Egyesült Államok közölte, hogy a történtekre adandó válaszát összehangolja szövetségeseivel. Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az incidenst Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, Tom Tugendhat, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke pedig egyenesen háborús cselekménynek minősítette, és sürgette a polgári légi forgalom leállítását Belarusz légterében.
Ez utóbbi lehetőség szerepel az újabb szankciós lehetőségek között, amelyekről lapzárta után döntöttek a tagállamok állam- és kormányfői Brüsszelben, az AirBaltic lett légitársaság azonban már napközben bejelentette, hogy nem használja a belarusz légteret. Az egyéb szankciós lehetőségek között szerepelt a Belavia belarusz állami légitársaság kitiltása az uniós tagállamok repülőtereiről, valamint a tranzit teljes felfüggesztése. Az utóbbi súlyos csapás lenne, mert a Flightradar 24 adatai szerint Belarusz fontos folyosó Európa és Moszkva, illetve Délkelet-Ázsia között. A francia elnök hivatala a szárazföldi közlekedési útvonalak lezárását sem zárta ki. Az EU egyébként is készült újabb büntetőintézkedésekre Minszk ellen, miután tavaly októberben vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal büntetett mintegy negyven személyt, akik felelősek voltak az elcsalt választást követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos hatósági fellépésért.
A szankcionáltak körét decemberben újabb 36 személlyel, köztük az elnökkel és a fiával is kiegészítették.
A tagállamok emellett támogatják a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséget, amely a nemzetközi jogba ütköző incidens alapos kivizsgálását szorgalmazta. Súlyos aggodalmát fejezte ki az ENSZ szakosított intézménye, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is, amely szerint Minszk fellépése megsérthette a nemzetközi légi közlekedést szabályozó 1944-es chicagói egyezményt. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szintén figyelemmel kíséri a helyzetet, és nemzetközi vizsgálatot követel Írország is, ahol a Ryanair székhelye található. A RIA orosz hírügynökség jelentése szerint saját vizsgálatot indít a belarusz közlekedési minisztérium is. Bűnügyi nyomozást indítanak a litván hatóságok is terrorista célú gépeltérítés és az utasokkal való, a nemzetközi jogba ütköző bánásmód gyanújával. A nemzetközi közösség aggódik Raman Prataszevics sorsa miatt is, akit akár 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetnek, és az azonnali szabadon bocsátását követelik. A belarusz ellenzék Litvániába szökött vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja szerint az újságíró élete is veszélyben van.
A Ryanair-járat
170
utasa között belarusz titkos ügynökök is lehettek
