BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Abu-Dzabi megfúrta az OPEC+ megállapodását

Az OPEC+ a pénteki kudarcot követően hétfőn ismét összeül. Ha akkor sem lesz alku, nagyon megugorhat a kőolaj jegyzése.

Hosszas vajúdás után sem született meg az egész világon lélegzet-visszafojtva várt döntés az olajkitermelés korlátozásának enyhítéséről pénteken, az OPEC+ közös miniszteri monitoring bizottságának éjszakába nyúló online ülésén – közölte a fórum szóvivője Bécsben röviddel az eredménytelen tanácskozás befejezését követően.

Fotó: APA/AFP

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével tárgyaló 13 tagja és az Oroszország körül tömörülő 10 szervezeten kívüli ország képviselői azonban továbbra is bíznak benne, hogy dűlőre tudnak jutni, ezért a csütörtöki és a pénteki ülés után hétfőn is megkísérlik a megállapodást.

A tét nem kicsi, hiszen a világgazdaság pandémia utáni újraindulásának sikerét alapvetően határozza meg a nyersolaj árának alakulása. A Bank of America nemrégen közzétett becslése szerint például az északi-tengeri Brent típusú kőolaj jegyzése jövőre akár 100 dollár fölé is mehet, mivel a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot. Ezért kulcsfontosságú lenne a kínálat növelése.

Az elemzők szerint az egekbe szökő olajárak megroppanthatják például a törékeny indiai növekedést, ám az inflációs nyomás fokozódásán keresztül az amerikai és európai alapkamat-emelésekre is hatással lehetnek.

Az OPEC+ ülésén résztvevő 23 ország a kiszivárgó hírek szerint közel volt a megegyezéshez, csupán az Egyesült Arab Emírségek (EAE) egyetértése hiányzott a döntéshez szükséges teljes konszenzushoz. A többi delegáció által elvben elfogadott alku tervezete szerint augusztustól év végéig havonta napi 400 ezer hordóval növelnék a kitermelést, azaz decemberben már napi 2 millió hordó lenne a növekmény. Ezzel egyidejűleg viszont a tavaly - a koronavírusra tekintettel - elhatározott eredetileg napi 10 millió hordós termeléscsökkentésből december végéig a többszöri enyhítést követően megmaradó napi 3,8 millió hordós mínusz kivezetésének határidejét jövő áprilisról 2022 végére tolnák ki.

Abu-Dzabi a termelés növelésével egyetért, azonban a fennmaradó termeléscsökkentés meghosszabbításától elzárkózott. Álláspontja szerint tavaly indokolatlanul alacsonyan határozták meg termelési kapacitását, azaz azt a szintet, amelyhez képest a ráeső termeléscsökkentést ki kell számolni. Ugyan anno ezt elfogadta, de csakis a korlátozás jövő áprilisi kivezetésre tekintettel.

Így aztán előállt az a helyzet, hogy bár minden olajexportáló ország egyetért a termelés növelésével, annak megvalósításáról mégsem tudnak megállapodni. A tudósítások szerint amúgy az oroszok támogatták a leginkább a kínálat bővítését, a szaúdiak viszont a járvány negyedik hullámától tartva jóval óvatosabbak voltak.

Fotó: Shutterstock

Az orosz álláspont mögött főként az a megfontolás rejlik, hogy nem akarják tovább rángatni az oroszlán bajszát, vagyis attól tartanak, hogy a 2019-es napi 13 millió hordós csúcstermeléséhez képest egyelőre napi 2 millió hordóval kevesebb nyersolajat előállító Egyesült Államokban újra fellendül a palaolaj-bányászat, és akkor lőttek a termelői szempontból kedvező áraknak. A folyamat egyébként, ha a vártnál lassabban is, de már megkezdődött, mivel az idén eddig 124 fúrókutat állítottak vissza a termelésbe, így Texasban már 222, az Egyesült Államok többi részén pedig 253 kút működik.

A jelenlegi helyzet kialakulásában a washingtoni politikai változásoknak is szerepük van – mondta a napokban a Royal Bank of Canada (RBC) vezető árupiaci stratégája, Helima Croft a CNBC stúdiójában. A zölddfordulat miatt elbizonytalanodó olajbányász-cégek befektetőik megtartása érdekében inkább osztalékot fizettek, illetve adósságuk csökkentésére törekedtek, a fejlesztéseket pedig mellőzték. Ezért reagálnak lassan a piaci helyzet változására, annak ellenére, hogy elemzők szerint 50 dolláros olajárnál már nyereségesen működhetnének.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek