A jövő héten jelenti be az Európai Bizottság klímavédelmi tervét a 2030-ig eltelő időszakra, és sorban szivárognak ki a részletek. Egy előzetes dokumentum szerint, amelyet a Reuters ismertetett kedden, például a tagállamoktól azt várják majd el, hogy az Európai Zöld Megegyezés céljainak elérése érdekében gyorsítsák fel az energiafaló épületek korszerűsítésének folyamatát. A hír egybeesett a Magyar Nemzeti Bank bejelentésével a 200 milliárd forintos Zöld Otthon Program megindításáról.
Az Európai Unióban (EU) az épületek felelősek a szén-dioxid kibocsátás egyharmadáért, és 40 százalékot hasítanak ki az összes energiafogyasztásból, ha tehát ezen a területen nem sikerül előrehaladást elérni, az komoly fenyegetést jelentene a kibocsátás-csökkentési terv céljainak megvalósulására. A dokumentum szerint
a tagállamoknak 2024-től 2030-ig évente másfél százalékkal kellene csökkenteni energiafogyasztásukat. Ez a korábban tervezett 0,8 százalékos ütem majdnem duplája. A még ambiciózusabb ütem akkor elérhető, ha több épületet szigetelnek, és hatékonyabb hűtő-fűtő rendszereket helyeznek üzembe.
Jelenleg az EU-ban évente csak az épületek egy százalékát korszerűsítik. Brüsszel reményei szerint a közelmúltban mozgásba lendült 800 milliárd euró összegű kilábalási alap felgyorsítja a klímavédő modernizálást, és munkahelyeket teremt az építőiparban.
A dokumentum szerint az lenne az új elvárás, hogy a tagországok évente a középületek – kórházak, iskolák, kormányzati és egyéb épületek – három százalékát alakítsák át majdnem nulla energiafelhasználásúvá. Becslések szerint ez több, mint hétszázezer épület felújítását jelentené évente
– írta a Reuters. Jelenleg a központi kormányzati épületek energiakorszerűsítésére van egy évi három százalékos szabály, ezek az EU 260 millió épületének körülbelül az egy százalékát teszik ki, a szélesebb értelemben vett pedig mintegy tíz százalékot. A javaslat része olyan alapok felállítása is, amelyek azokat a háztartásokat segítenék, ahol nem engedhetik meg maguknak a korszerűsítést. Brüsszel később az év során állapít meg energiateljesítmény sztenderdeket az ingatlanjaikat kiadó tulajdonosok számára, és ezek teljesítéséhez várhatóan pénzügyi segítséget is társít.
Szintén a Reuters szellőztette meg azt a brüsszeli javaslatot, amely szerint
minimum adót vezetnének be a repülőgép üzemanyagokra, amelyet egy 2023-ban kezdődő tíz éves átmeneti időszakban fokozatosan emelnének egy később meghatározandó szintre.
A hidrogénre és a fejlett bioüzemanyagokra nem vonatkozna ebben a periódusban.
Az Európai Bizottság kedden tette közzé fenntartható finanszírozási stratégiáját, amely
Brüsszel reményei szerint évente több százmilliárd eurót csatornáz olyan fenntartható befektetésekbe, amelyek 2050-re klímasemleges kontinenssé teszik Európát.
A bizottság javaslatokat tett azokra az önkéntes sztenderdekre, amelyeknek a zöld kötvények kibocsátóinak kell megfelelniük, és további intézkedéseket tervez, amelyek segítségével a pénzügyi piacok résztvevői és tanácsadóik felmérhetik a befektetési döntések fenntarthatósági hatásait. Megerősítették, hogy később az év folyamán tesznek közzé részletes szabályokat a mezőgazdaságra és bizonyos iparágara, talán az atomerőművek számára is. Szintén későbbi feladat olyan jogszabály kidolgozása, ami támogatná a káros kibocsátás csökkentését segítő energiaforrásokat, beleértve a földgázt. Ami az utóbbit illeti, az EU-tagok egy része már szkepticizmusát fejezte ki, megérdemli-e a fosszilis energiafajta földgáz a zöld címkét, még akkor is, ha a felhasználása egyes országoknak segíthet abbahagyni az erősen környezetszennyező szén fogyasztását.
