BUX 52,331.31
+0.03%
BUMIX 4,429.91
+0.79%
CETOP20 2,385.41
-0.10%
OTP 18,285
-0.03%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.26%
-0.26%
-0.22%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,620
0.00%
RABA 1,570
+1.29%
0.00%
0.00%
-1.09%
+1.72%
0.00%
-0.38%
+2.44%
+1.79%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.61%
MOL 2,438
-0.25%
-1.32%
ALTEO 1,370
-0.36%
0.00%
+5.08%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
4IG 1,014
+1.40%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.60%
+0.58%
0.00%
-6.94%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
0.00%
+2.21%
0.00%
+1.24%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Épületkorszerűsítés-cunamiba kezdene az unió

Az épületek energiakorszerűsítésének felgyorsítására kötelezné a tagállamokat az Európai Unió, és adót vetnének ki az üzemanyagokra.

A jövő héten jelenti be az Európai Bizottság klímavédelmi tervét a 2030-ig eltelő időszakra, és sorban szivárognak ki a részletek. Egy előzetes dokumentum szerint, amelyet a Reuters ismertetett kedden, például a tagállamoktól azt várják majd el, hogy az Európai Zöld Megegyezés céljainak elérése érdekében gyorsítsák fel az energiafaló épületek korszerűsítésének folyamatát. A hír egybeesett a Magyar Nemzeti Bank bejelentésével a 200 milliárd forintos Zöld Otthon Program megindításáról.

Az Európai Unióban (EU) az épületek felelősek a szén-dioxid kibocsátás egyharmadáért, és 40 százalékot hasítanak ki az összes energiafogyasztásból, ha tehát ezen a területen nem sikerül előrehaladást elérni, az komoly fenyegetést jelentene a kibocsátás-csökkentési terv céljainak megvalósulására. A dokumentum szerint

a tagállamoknak 2024-től 2030-ig évente másfél százalékkal kellene csökkenteni energiafogyasztásukat. Ez a korábban tervezett 0,8 százalékos ütem majdnem duplája. A még ambiciózusabb ütem akkor elérhető, ha több épületet szigetelnek, és hatékonyabb hűtő-fűtő rendszereket helyeznek üzembe.

Jelenleg az EU-ban évente csak az épületek egy százalékát korszerűsítik. Brüsszel reményei szerint a közelmúltban mozgásba lendült 800 milliárd euró összegű kilábalási alap felgyorsítja a klímavédő modernizálást, és munkahelyeket teremt az építőiparban.

Fotó: Hagymási Bence

A dokumentum szerint az lenne az új elvárás, hogy a tagországok évente a középületek – kórházak, iskolák, kormányzati és egyéb épületek – három százalékát alakítsák át majdnem nulla energiafelhasználásúvá. Becslések szerint ez több, mint hétszázezer épület felújítását jelentené évente

– írta a Reuters. Jelenleg a központi kormányzati épületek energiakorszerűsítésére van egy évi három százalékos szabály, ezek az EU 260 millió épületének körülbelül az egy százalékát teszik ki, a szélesebb értelemben vett közszféra pedig mintegy tíz százalékot. A javaslat része olyan alapok felállítása is, amelyek azokat a háztartásokat segítenék, ahol nem engedhetik meg maguknak a korszerűsítést. Brüsszel később az év során állapít meg energiateljesítmény sztenderdeket az ingatlanjaikat kiadó tulajdonosok számára, és ezek teljesítéséhez várhatóan pénzügyi segítséget is társít.

Szintén a Reuters szellőztette meg azt a brüsszeli javaslatot, amely szerint

minimum adót vezetnének be a repülőgép üzemanyagokra, amelyet egy 2023-ban kezdődő tíz éves átmeneti időszakban fokozatosan emelnének egy később meghatározandó szintre.

A hidrogénre és a fejlett bioüzemanyagokra nem vonatkozna minimumadó ebben a periódusban.

Az Európai Bizottság kedden tette közzé fenntartható finanszírozási stratégiáját, amely

Brüsszel reményei szerint évente több százmilliárd eurót csatornáz olyan fenntartható befektetésekbe, amelyek 2050-re klímasemleges kontinenssé teszik Európát.

A bizottság javaslatokat tett azokra az önkéntes sztenderdekre, amelyeknek a zöld kötvények kibocsátóinak kell megfelelniük, és további intézkedéseket tervez, amelyek segítségével a pénzügyi piacok résztvevői és tanácsadóik felmérhetik a befektetési döntések fenntarthatósági hatásait. Megerősítették, hogy később az év folyamán tesznek közzé részletes szabályokat a mezőgazdaságra és bizonyos iparágara, talán az atomerőművek számára is. Szintén későbbi feladat olyan jogszabály kidolgozása, ami támogatná a káros kibocsátás csökkentését segítő energiaforrásokat, beleértve a földgázt. Ami az utóbbit illeti, az EU-tagok egy része már szkepticizmusát fejezte ki, megérdemli-e a fosszilis energiafajta földgáz a zöld címkét, még akkor is, ha a felhasználása egyes országoknak segíthet abbahagyni az erősen környezetszennyező szén fogyasztását.

Kapcsolódó cikkek