BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Indiával szemeznek a luxuscégek

Indiában a luxuspiac mérete várhatóan meghaladja a 200 milliárd dollárt 2030-ra - a világ legnépesebb országában szép számmal találhatók milliárdosok és erős középosztállyal rendelkezik, így jókora potenciált rejt a luxusmárkák számára. Vajon Kínához hasonló fejlődést láthatunk majd Indiában is ezen a téren?

India luxuspiacát gyakorta vetik össze Kínáéval – érthető okokból, hiszen ebben a két országban nagy ütemben nő a vagyonosok száma, ami gyakorlatilag kielégíthetetlen éhséget jelent a luxuscikkek iránt – írja a jingdaily.com luxusiparra szakosodott portál.

Fotó: INDRANIL MUKHERJEE

Indiában 2019-ben több mint 4500 kiemelkedően vagyonos ember élt, ezzel negyedik helyen áll az ország az Egyesült Államok, Kína és Németország után ezen a téren – derül ki a Credit Suisse Global Wealth jelentéséből. Indiában körülbelül 912 ezer dollármilliomos van, ők a világ csaknem 52 millió milliomosának két százalékát képviselik. Ennél is beszédesebb adat, hogy The Centre for Economic and Business Research gazdasági kutatóintézet előrejelzése szerint

India 2025-re átveszi az ötödik legnagyobb gazdaság címet az Egyesült Királyságtól, 2030-ra pedig a világ harmadik legerősebb gazdasága lesz. 

A régió legtöbb milliomosával és egy erős középosztállyal rendelkező India kivételes lehetőség tehát a luxuscégeknek. India luxuspiacának mérete 2030-ra meghaladja a 200 milliárd dollárt – állítják szakértők. És ahogy az ország egyre jobban látható a globális luxustérképen, úgy nő a nemzetközi luxuscégek érdeklődése is az ázsiai ország iránt. Azonban elengedhetetlen, hogy ezek a vállalatok kimerítően tanulmányozzák a világ egyik legnépesebb országában élők fogyasztói magatartását, hiszen hatalmasak a kulturális és társadalmi különbségek Ázsia és a nyugati világ, illetve az egyes régiók között.

Például bár jelenleg Delhi és Mumbai továbbra is a legtöbb milliomos lakhelye, ez a magas adók és a koronavírus járvány következtében akár változhat. És a fogyasztói magatartás ezekben a városokban sem egységes, hiszen a fiatal, pénzköltésre hajlamosabb generáció szokásai gyökeresen eltérnek az idősebb generációétól. Ennek ellenére Indiában a kínai és japán luxuspiaci fejlődési minták ismétlését láthatjuk, állítják szakemberek. És ha ez a helyzet, akkor például azzal is számolniuk kell a divatipar képviselőinek, hogy Indiában is leáldozhat az a korszak, amikor harsány logókkal és márkanevekkel hívják fel a figyelmet a társadalmi státuszukra a legtehetősebbek. 

Az indiai vásárlók is egyre inkább keresik majd a minőséget

– idézi a portál Abhay Guptát, a Luxury Connect alapítóját, aki felidézi a kínai példát, ahol a társadalmi és vagyoni státuszt nagy logókkal hirdető vásárlók helyett egyre inkább azok kerülnek többségbe, akik kifinomultabb, klasszikusabb stílust képviselnek. Az elkölthető jövedelmek csökkenése ugyanakkor arra késztetheti a vásárlókat, hogy jól gondolják meg, mire költik a pénzüket. 

Erre hoz fel példát Roland Folger, a Mercedes-Benz India korábbi vezérigazgatója. Elmondása szerint azok az extrém gazdagok, akiknek 10 millió dollár feletti a vagyona, és luxusautók sorával rendelkeznek, gyakran többéves Toyotákat vagy hasonló kategóriákat vezetnek adózási megfontolásból. Arról sem szabad megfeledkezni a volt vezérigazgató szerint, hogy India kulturálisan közelebb áll Kínához, mint a materiális alapokon nyugvó nyugati világhoz. Szerinte az indiaiak nemigen hivalkodnak a vagyonukkal, mert ettől kényelmetlenül éreznék magukat.

A kevésbé materiális, inkább spirituális hozzáállás miatt nagyban különbözik a nyugati országoktól. Ráadásul a társadalmi-politikai háttér miatt a gazdagok is óvatosabbak azt illetően, hogy mennyire mutassák vagyonukat a külvilág felé

– véli Folger. 

A visszafogott luxus térnyerése ugyanakkor nem egyforma mértékű a különböző fogyasztói csoportokban: a luxuscikkek terén továbbra is annak a 440 millió fiatalnak szokásai dominálnak majd, akik az ezredforduló táján születtek, és fogyasztási szokásaik még nem alakultak ki teljesen. A terjeszkedő márkák irányába való elmozdulás már elkezdődött, a piac premiumizálása (vagyis magasabb igényeket kielégítő termékkörök jelenléte) az előtérbe helyezheti a diszkrét luxust.

Ez ugyanakkor a helyi márkákat hozhatja helyzetbe, így a globális brandeknek nehezebb dolguk lesz, hogy egy olyan országban érvényesüljenek, aminek a textilipara világhírű. 

Máris megfigyelhető egyébként az elit körökben, hogy a logóktól harsogó brandek helyett a jelölés nélküli, de magas minőségű termékek iránt nő a kereslet. Ezek a vásárlók rendszerint magasabban képzettek, környezettudatosabb világpolgárok, így valóban értékelik a minőséget és az egyediséget. Ennek a szegmensnek a meghódítása személyre szabott megoldásokat kíván, a korábbi, a brandek logóit minél láthatóbbá tevő módszerek helyett. Tehát amikor Indiát szemelik ki a luxusmárkák, jó néhány értékes tapasztalatot eltanulhatnak a kínai példából, hiszen India luxuspiaca nagyjából most tart abban a fázisban, ahol Kínáé volt évekkel ezelőtt.

Kapcsolódó cikkek