Kamatemelési ciklus indult a feltörekvő piacokon

A feltörekvő piacok központi bankjai növekvő számban emeltek kamatot júniusban, miután az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemeléssel kapcsolatos fordulata tovább erősítette az inflációs nyomást számos fejlődő országban. A Fed monetáris politikai döntéshozóinak többsége a júniusi kamatdöntő ülésen úgy látta, hogy az eddig vártnál korábban, már 2023-ban sor kerülhet a kamatemelésre, sőt mindjárt kettőre. Ez a hír olyan piaci reakciókat okozott, melynek hatására a feltörekvő országok devizái gyengülésbe kezdetek a dollárhoz képest. Noha eltérő csoportosítások léteznek a feltörekvő országok körére, többségük 37 országot sorol ide. Ezek közül ötben volt kamatemelés júniusban, az egyetlen májusi emelés után. Emeltek Brazíliában, Oroszországban, Mexikóban, Magyarországon, Csehországban, és az elkövetkező hónapokra a csoport több országa is gyorsuló ütemű emelést jelezett.

A brazil központi bank a harmadik egymást követő 75 bázispontos kamatemelését hajtotta végre idén, 4,25 százalékra emelve júniusban az irányadó rátát. A bank emellett további hasonló mértékű emelést jelzett augusztusra is, hogy a már egy éve folyamatosan emelkedő és májusban már 8 százalék fölé nőtt éves inflációt enyhítse.

Az orosz központi bank idén szintén három kamatemelést hajtott már végre, a legutóbb 50 bázisponttal 5,5 százalékra emelve az irányadó kamatlábakat, és előrejelzése szerint további emelésre lesz szükség a májusra 6 százalék fölé emelkedő éves inflációnak a jegybanki 4 százalékos célértékre történő visszaszorításához.

Mexikó jegybankja június 24-én 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, meglepve az elemzőket, akik változatlanul 4 százalékra számítottak. A meglepetést növelte, hogy az csupán néhány nappal a Fed szigorítást belengető híre után következett. Az éves infláció az áprilisi 6 százalékról májusban 5,89 százalékra mérséklődött, míg a közép- és hosszú távú inflációs előrejelzés stabilan 3 százalék körül maradt, ami az elemzők szerint szintén az emelés ellen szólt.

Magyarország és a Csehország a két első Európai Uniós tagország, amely kamatemelést hajtott végre. Magyarország a 25 bázispontos várakozásnál valamivel nagyobb, 30 bázispontos emeléssel 0,9 százalékra növelte az irányadó rátát. A június 22-én végrehajtott emelés nem volt meglepetés, ellentétben Mexikóéval, ugyanis a bank már korábban bejelentette, hogy kamatemelésbe kezd a 2 és 4 százalék közötti inflációs célsávját meghaladó, áprilisban és májusban is 5,1 százalékra ugró éves infláció megfékezésére.

Csehországban a várakozásnak megfelelően 25 bázisponttal 0,5 százalékéra emelték az alapkamatot, annak ellenére, hogy az éves infláció az áprilisi 3,1 százalékról a bank 1-3 százalékos célsávjának felső határa alá, 2,9 százalékosra enyhült májusra.

Örményország az előző hónapban szintén emelte a kamatokat, noha nem tartozik a feltörekvő országok közé. Uganda, amely szintén nem része a csoportnak, ritka kivételnek bizonyult júniusban, ugyanis történelmi mélypontra csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy megpróbálja fellendíteni a járvány által sújtott gazdaságát.

A mostani emeléseket megelőző időszak volt a leghosszabb enyhítési ciklus a 2008-as pénzügyi válság óta – derült ki a Reuters elemzéséből. A ciklus csúcspontján, tavaly márciusban, a 37 feltörekvő piaci központi bank közül 27 csökkentette az irányadó kamatait. Idén eddig 15 kamatemelés történt a feltörekvő országokban, szemben a 2020-ban egész évben végrehajtott négyel, ugyankkor mindössze három kamatcsökkentés történt, szemben a 2020-as 115-tel.

A feltörekvő országok közé tartoznak az úgynevezett BRIC országok (Brazilia, Oroszország, India és Kína), Mexikó, Indonézia, Törökország, ide sorolják a kelet-európai országokat (kivéve Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek már a fejlett országok között szerepelnek), valamint Afrika legfejlettebb államait, a latin-amerikai államokat, és a közel-keleti államok zömét.