Kifehérítik a háztartási munkát a románok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzabályozni kívánja a háztartási munkát a bukaresti kormány, amelynek legújabb kezdeményezése révén a természetes személyeknél alkalmi munkákat végzők is részesülnének egészségbiztosításban és nyugdíjban.
A javaslattal Raluca Turcan román munkaügyi miniszter rukkolt elő, miután nemrég megbeszélést folytatott a foglalkoztatás kifehérítését célzó törvénytervezetről a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel.
A társadalmi vitára bocsátott tervezet értelmében többek között a gyerekfelügyeletet vállalók, a bejárónők, az otthoni főzésbe besegítők és más háztartási munkát végzők is hivatalos munkaviszonyba kerülnének a munkaadójukkal kötött – a legtöbb esetben természetes személyekkel – szerződés alapján.
A bukaresti munkaügyi minisztérium szerint az előterjesztés legnagyobb előnye, hogy az alkalmi munkákat végző személyeknek is lenne egészségbiztosításuk, nyugdíjuk. A szaktárca becslései szerint mintegy 1,2 millió romániai polgár szerezheti meg ezeket a jogokat, ha megfelelően szabályozzák a háztartási munkát.
Javadalmazásuk az állami munkaközvetítő ügynökségen keresztül, utalványrendszerben történne: a jelenleg feketén foglalkoztatottakat nyilvántartásba vennék, munkáltatóik pedig az ügynökségeknél vásárolt 15 lejes (1065 forint) értékjegyekkel fizetnének a munkáért. A kedvezményezett ugyancsak az ügynökségnél válthatja be készpénzre a csekket, itt pedig levonják az adókat és illetékeket, így biztosítotti státust nyer a foglalkoztatott.
A szabályozás a munkaerőpiac, a nyugdíjbiztosítási rendszer számára is előnyös, de főképp azok számára, akik háztartási munkát vállalnak, hiszen jelenleg nincs egészségbiztosításuk, és nem tarthatnak igényt nyugdíjra sem. Nem beszélve arról, hogy csökkenne a feketemunka, nőne a járulék- és adófizetők száma
– érvelt a kezdeményezés emellett Raluca Turcan. A tárcavezető szerint a 19,3 millió lélekszámú Románia lakosságának 39 százaléka inaktív, ennek alapján arra számít, hogy egymilliónál is több feketemunkást érinthet kedvezően a változás. Turcan hivatkozott a Labor Input Method korábbi elemzésére is, mely szerint Romániában, Lengyelországban és Litvániában a legmagasabb a be nem jelentett munka aránya az EU-ban, meghaladja a 25 százalékot.
Szakértők szerint a kormányzati kezdeményezés számos előnnyel járna, sikere azonban attól függ, érdekeltté tudják-e tenni a feketén foglalkoztatottakat abban, hogy legalizálják munkaviszonyukat. Adrian Benta pénzügyi tanácsadó szerint a foglalkoztatás kifehérítése csakis akkor valósulhat meg, ha az érintettek hajlandóak lesznek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást fizetni.
A szándék jó, ám nagyon nehéz lesz gyakorlatba ültetni. A többség ugyanis úgy gondolkodik, miért fizessen nyugdíjbiztosítást, ha amúgy is keveset keres
– vélekedik a szakértő.
