Megállapodtak a minimumadóról a világ vezető gazdaságai

A világ tizenkilenc vezető gazdasága és az Európai Unió (G20-as csoport) valamennyi tagja támogatta a globális minimumadó bevezetését – jelentették be Velencében, a tanácskozást követően a gazdasági és pénzügyminiszterek. Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter elmondta, bízik abban, hogy az G20 római csúcstalálkozóján októberben már a részletesen kidolgozott tervet fogadhatják el, és 2023-ban alkalmazható lesz az új rendszer.

A G20 – amely a globális GDP több mint 90 százalékát, és a világ népességének kétharmadát adja – hivatalosan is jóváhagyta a globális minimumadó terveinek legfontosabb részleteit, köztük a multinacionális vállalatok adózási helyére, és a társasági adókulcs minimum 15 százalékban történő meghatározására vonatkozókat.

Az új adózási rend amellett, hogy globálisan 150 milliárd dollár többlet adóbevételt eredményezhet, igazságosabban is osztaná el azt azon országok között, ahol a nyereség keletkezett.

Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter történelminek nevezte a döntést: szerinte egy évszázadban egyszer fordul elő ilyen adóreform. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hozzátette, hogy végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának. Ezek a vállalatok olyan országokban adóznak a profitjuk után, ahol kifejezetten alacsony az adókulcs, rendszerint egy adóparadicsomban, miközben a világ más pontjain árulják a termékeiket vagy szolgáltatásaikat – ennek a gyakorlatnak pedig most véget vetünk.

A globális társasági adó minimális 15 százalékos kulcsa azokra a multinacionális vállalatokra vonatkozik majd, amelyeknek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.

A globális társasági adó nem teszi kötelezővé, hogy minden ország a minimális 15 százalékot alkalmazza, ez esetben a különbözetet az anyavállalat országa szedi be. Ha azonban nem él a lehetőséggel – mert például az anyavállalat országa is kimarad az alkuból – akkor a többi leányvállalat országai tehetik ezt meg. Ugyanakkor az új rendszer azokra az országokra is gondol, ahol egy vállalat bár székhellyel nem rendelkezik, bevételt mégis szerez.

Azok a vállalatok, amelyek globális forgalma meghaladja a 20 milliárd eurót évente, a jövedelmezősége pedig a 10 százalékot (adózás előtti nyereség), ezen országok számára 10 százalék feletti nyereségtartományuk 20 százalékát kell leadózniuk, amit az árbevétel arányában osztanak szét.

Az adószabályok bevezetését követő hét éven belül felülvizsgálják a rendszer működését, és a küszöbértéket 20 milliárd euróról 10 milliárdra csökkentik. Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa elmondta, hogy egyes országok a 10 milliárdos küszöb első lépésben történő bevezetését követelik, míg mások kizárnának néhány ipari szektort az új szabályok hatálya alól, a pénzügyi szolgáltatások és a bányaipar mellett, amelyek már mentességet kaptak. Hozzátette, hogy a fejlődő országok, például Brazília, a 15 százalékos minimális adókulcsot keveslik, azt 25 százalékban határoznák meg.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a most a kimaradást fontolgató kilenc országgal, köztük Magyarországgal kapcsolatban hangsúlyozta: hisz abban, hogy adóügyi félelmeik egy része orvosolható, ő mindent megtesz ezért, a megállapodás azonban akkor is működőképes, ha néhányan kimaradnak.