Lázár János minisztériuma nyilvánosságra hozta: ez a két magyar város a szerencsés – megkapták az engedélyt az Otthon Start lakásainak megépítésére
Két újabb magyar városban indulhat meg a barnamezős területek újjáélesztése: Szentgotthárdon és Monoron is zöld utat kaptak azok a lakásépítési beruházások, amelyek a korábban elhagyott ipari zónák helyén hoznak létre modern, élhető városrészeket. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint a fejlesztések a Rozsdaövezeti Bizottság döntésének köszönhetően valósulhatnak meg az Otthon Start program keretében.
A minisztérium szerint a barnamezős területek hasznosítása stratégiai cél, hiszen ezek a kihasználatlan ipari zónák évtizedek óta megoldatlan problémát jelentenek számos magyar településen. A legtöbb ilyen terület elhagyatottan áll, gyakran „tájsebként” rontva a városképet, miközben értékes infrastruktúrával, jó közlekedési kapcsolatokkal és fejlesztési potenciállal rendelkezik. Az állami cél az, hogy ezekből a területekből új, élhető városrészek és otthonok szülessenek – egyszerre szolgálva a környezetmegújítást és a lakáshiány enyhítését.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó beruházások Szentgotthárdon és Monoron mintaprojektként is szolgálnak: bemutatják, hogyan lehet az elhagyott ipari területeket a helyi közösségek javára fordítani, miközben új lakások, parkok és közösségi terek épülnek.
A fejlesztések célja nem csupán az ingatlanállomány bővítése, hanem a városrészek társadalmi és gazdasági újraélesztése is.
A minisztérium közleménye arra is kitér, hogy a barnamezős fejlesztések országos szintű ösztönzése érdekében létrejön az Országos Barnamezős Kataszter – egy átfogó, nyilvánosan elérhető adatbázis, amely az összes ilyen jellegű területet tartalmazza majd. Az adatbázis segíti a fejlesztőket és befektetőket abban, hogy pontosan lássák, hol és milyen feltételekkel indíthatnak projekteket, illetve milyen támogatások és kedvezmények állnak rendelkezésükre.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium célja, hogy a jelenlegi, évi mintegy 10 ezer új lakás építési volumenét a jövőben megtöbbszörözze. A barnamezős területek újrahasznosítása ebben kulcsfontosságú szerepet játszik, hiszen
ezek a fejlesztések nem igényelnek új beépíthető földterületeket, miközben hozzájárulnak a városi környezet megújulásához és a fenntartható építkezéshez.
A kormányzati elképzelés szerint a jövő Magyarországa olyan városokból épül fel, ahol a múlt ipari öröksége nem elhanyagolt romként, hanem új otthonok és közösségek alapjaként él tovább – Szentgotthárd és Monor most ennek az átalakulásnak lehet az első, látványos példája.
Túl vagyunk az Otthon Start csúcspontján? – mostantól aki kapja, marja
Az Otthon Start nem a hitelkérelmek befogadásával indult: már a kondíciók finomhangolása közben, a nyár kellős közepén sorban álltak az érdeklődők. A 10 százalékos önerő és a 3 százalékos kamat nem csak a „fiatal” kategóriát mozgatta meg: kiderült, hogy középkorúak és családok is beleférhetnek, így a kereslet egyszerre, széles bázison ugrott meg. Az első hetekben sokan túlfizettek, az eladók pedig reflexből árat emeltek, néha irracionálisan, akkor is, ha ezzel az adott lakás kiesett az 1,5 milliós négyzetméterár-korlát alól. Az eredmény ma: nincs áresés, nincs újabb nagy ugrás sem, a piac egy feszes, de kiszámítható árszinten állt be.
