Nincs több kérdés, eldőlt Magyarország egyik legfontosabb gyárának a sorsa: a kormány megmenti – itt vannak a részletek
„Mit tesz a kormány a Dunakeszi Járműjavító megmentése érdekében?” – címmel intézett kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez a parlament hétfői ülésnapján a Demokratikus Koalíció képviselője, Rónai Sándor, miután a Fővárosi Törvényszék október 16-án elrendelte a Ganz-Mavag és a Dunakeszi Járműjavító felszámolását, az eljárás megkezdése látszik a cégjegyzékben is. Rónai kérdésfeltevésében emlékeztetett, hogy „a Dunakeszi Járműjavító 1911 óta meghatározó szereplője nemcsak Dunakeszi, hanem az egész magyar ipar és vasúti járműgyártás történetének. Generációk dolgoztak és dolgoznak ma is ebben az üzemben, amely egyedülálló engedélyekkel és szakértelemmel rendelkezik – pótolhatatlan értéket képviselve a hazai járműiparban.”
Ahogy a kormányhatározat is tartalmazza: megmentik a Dunakeszi Járműjavítót
Bízik benne Fónagy János, hogy a kormányhatározat végrehajtásához szükséges források rendelkezésre állnak, az erre hivatott intézmények a kormányhatározat végrehajtását megkezdték – válaszolta Nagy Márton helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.
Úgy vélte, két percben nem tudna tömörebben és lényegretörőbben válaszolni Rónai Sándornak, mint hogy felidézi a dunakeszi járműgyártás helyzetének rendezéséről szóló augusztusi kormányhatározatot, ami alapján
„1. Magyarország nem hagyja, hogy az ország védelmi kapacitásának megőrzéséhez kiemelt szolgáltatással hozzájáruló gazdasági társaságok fennmaradása az orosz–ukrán háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók káros gazdasági hatásai miatt veszélybe kerüljenek.
2. A Kormány megállapítja, hogy az 1. pontban meghatározott háborús konfliktus és a szankciók okozta hatások következményeként kialakult helyzetben a dunakeszi járműgyártás üzemi működésének fenntartása kiemelt nemzetgazdasági érdek.
3. A dunakeszi járműgyártás védelme érdekében az alábbiakra tekintettel járjanak el a kormányzati szervek:
a) a dunakeszi üzem folyamatos működését biztosítani kell;
b) a dunakeszi üzemben dolgozók munkahelye nem kerülhet veszélybe és nem szűnhet meg;
c) a nemzetközi kötelezettségeket teljesíteni kell;
d) a dunakeszi gyár működése által biztosított közszolgáltatások folyamatos fenntartása nem kerülhet veszélybe.”
Napirend előtt
A napirend előtti felszólalásoknál is téma volt a Dunakeszi Járműjavító. A párbeszédes Szabó Rebeka szerint az eddig is Európa legrozogább járműveit működtető MÁV karbantartóháttér nélkül marad, ami súlyos vasútbiztonsági kockázatot eredményez. A politikus gyanús konzorciumot vizionált a meghiúsult Talgo-biznisz kapcsán, mondván, hogy a spanyol kormánynak igaza volt. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy jelentős vonatgyártási megállapodás állt küszöbön a spanyol Talgo és a Magyar Vagon között. Ennek a két vasúti vállalatnak rögös a közös múltja, az utóbbi tavaly kevés híján megvásárolta előbbit, csakhogy a spanyol kormány 2024 augusztusának végén nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vétót emelt. Kétség se fér hozzá, az ügylet valójában a politika áldozatává vált.
Nagy Bálint államtitkár válaszában úgy fogalmazott, az ellenzék mindenbe beleköt, minden olyan eseményt felerősít Szabó Rebeka is a felszólalásában, amely esetlegesen az utazók kárát érinti. Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb vasútfejlesztése valósul meg Magyarországon. A közösségi közlekedés fejlesztése a kormány számára kiemelten fontos szempont, ezért az elmúlt időszakban sokat tett és tesz most is. Válaszában felhívta a figyelmet az államtitkár arra a tízpontos miniszteri vállalásra, amelynek keretében infrastruktúrát fejlesztenek „legyen szó kötött pályáról, autópályákról, gyorsforgalmi utakról vagy eszközbeszerzésről. Ha az idei nyarat figyelmesen nézte képviselő asszony, akkor az ország bármely részén láthatta, hogy megjelentek azok az új mozdonyok, amik segítik a komfort növelését és a menetrend tartását.”
Ki és mit csinál, hová tartozik?
Ahhoz, hogy megértsük a történéseket, azt kell látni, hogy miként épül fel Magyarország egyik legfontosabb gyára, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is meghatározó szereplő, egyedi megrendeléseket teljesít nagy volumenben is.
A Ganz-Mavag International Kft. (GMVI) és a Dunakeszi Járműjavító Kft. alapvetően két vállalat. A DK-s képviselő kérdése utóbbit érinti, a járműjavító a teljes vállalatcsoport központi cégéhez, a GMVI-hez tartozik. Mindkét cég stratégiai jelentőségű augusztus óta.
A GMVI kapta az egyiptomi vasútnak legyártandó 1350 vasúti kocsiról szóló megrendelést, a járműjavító működése pedig azért fontos a magyar vasút számára, mert a Magyar Vagon Dunakeszi Kft. végzi a MÁV személykocsijainak négyévente esedékes fővizsgáját és javításait.
Augusztus 7-én került be a Magyar Közlönybe az a kormányhatározat, amely szerint az orosz–ukrán háborúra hivatkozva a kormány a dunakeszi vagongyártás működésének fenntartását nemzetgazdasági érdeknek minősítette. „A Kormány iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve megállapította, hogy a Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik. (...) a Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság termelőtevékenységének további biztosítása érdekében reorganizációs terv készítése szükséges” – írták.
Hogy miért erre (mármint az orosz–ukrán háborúra – a szerk.) hivatkozva vált stratégiailag kiemeltté a Ganz-Mavag cégcsoport? Mert a háború miatt kezdődtek a gondok. A GMVI az orosz Transzmasholdinggal (64,9 százalékos részesedése van a Dunakeszi Járműjavítóban) 2020-ban elnyerte az Egyiptomnak szánt 1350 darabos személykocsi-megrendelést, de az orosz Transzmasholding a háborús szankciók miatt később kiszorult a projektből.
A dunakeszi járműgyártó ezután tetemes veszteséggel tudta csak folytatni a gyártást, októberben már odáig fajultak a dolgok, hogy a GMVI vezetői levelet írtak az üzleti partnereiknek, hogy nem tudják törleszteni a Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos fennálló kötelezettségeiket.
A cég pénzügyi helyzete évek óta folyamatosan romlik, az Opten azt írja, a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. tavaly 46,135 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 8,3 milliárd forintos adózás utáni veszteséget könyvelt el.
A Ganz-MaVag Invest Zrt. profitja is jelentősen csökkent 2024-ben, főleg 2023-hoz képest: 2,1 milliárdos nettó árbevétel mellett, 355 millió forintos adózott eredményt produkáltak. Egy évvel korábban ez még 1,7 milliárdra rúgott.
A cégadatok szerint Ganz-MaVag Invest Zrt. és a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. is felszámolás alatt áll. Ez amiatt van, hogy bár a kormány az augusztus 7-i határozattal – kivonva a cégeket a csőd- és felszámolási eljárások alól – „a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól szóló 252/2025. (VIII. 7.) Korm.rendelet 2. §-ára figyelemmel reorganizációs terv készítését” rendelte el.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Telex megkeresésére azt írta, nem várja meg a 90 napos moratórium (a terv kidolgozása határidejének) végét, október 11-én elindult a felszámolásuk a cégeknek, a procedúráért a 2012-ben létrehozott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felel.
Lapunk megkeresésére a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. (a Magyar Vagon két nagyobb és több kisebb érdekeltségből áll. Fő pillérei a Dunakeszi Járműjavító, új nevén Magyar Vasút Dunakeszi Kft., a továbbiakban MVD, és a Szolnoki Járműjavító, új nevén Magyar Vagon Vasúti Kft., a továbbiakban MVV, területi kirendeltségeivel) azt írta, „a Magyar Vagon csoport megerősíti, hogy a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. és a Ganz-Mavag International (GMVI) Kft. felszámolás alá került”.
Az érintett társaságok tevékenységének folytatása továbbra is kiemelt cél.
„A cégcsoport nem nyilatkozik, de a közhiteles nyilvántartásokban a lényeges információ megtalálható. További kérdéseikkel kérjük keressék az illetékes eljáró hatóságot.”
