BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Párizsban legdrágább lakást venni

A Deloitte Property Index című kiadványa betekintést enged az európai és izraeli ingatlanpiac alakulására. Párizs a legdrágább európai város, Budapest a fővárosok között hátul helyezkedik el a folyamatos drágulás ellenére is.

A Deloitte legfrissebb Property Index nevű kiadványa szerint az európai lakáspiacot kevés kivételtől eltekintve a drágulás jellemezte a 2020-as évben. A vizsgált 24 ország közül Ausztriában a legdrágább új lakáshoz jutni, itt egy négyzetméterért 4457 eurót kell fizetni, míg a második helyezett Franciaországban az új lakások négyzetméterára 4421 euró. Magyarországon ennél két és félszer kevesebbet, négyzetméterenként 1657 eurót kell fizetni.

Fotó: Wolfram Steinberg/dpa / dpa Picture-Alliance/AFP

A városok között Párizsban a legdrágábbak az új lakások, csaknem 13 ezer euróba kerül négyzetmétere, ami Tel-Aviv követ több mint 10 ezer eurós átlagárral, míg a harmadik helyet Londont megelőzve München 8700 eurós átlaga következik. Budapest négyzetméterenkénti 2207 eurós négyzetméterára alacsonyabb, mint Prága (3624), Pozsony (2805) vagy Varsó (2233) lakásainak átlagára.

Az általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24%-os árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15%-kal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9%-kal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4%-kal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10%-ot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak. A vizsgált fővárosok továbbra is jól teljesítettek, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. 2020-ban új jelenségként már több európai nagyvárosban 10%-ot meghaladó árcsökkenést is mérhettünk. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait. Az európai lakáspiaci árak változékonysága növekedett

– mondta Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

A Deloitte az ingatlanok relatív drágaságát is vizsgálta az alapján, hogy hány évi átlagfizetésbe kerül egy 70 négyzetméteres új építésű lakás. Ez alapján már Szerbia számít a legdrágábbnak, ahol több mint 15 évi fizetésbe kerül egy ilyen otthon, őket követi Csehország, ahol 12 évet kell dolgozni a lakástulajdonhoz. Magyarország 8,4 évnyi bruttó átlagkeresetet kell félretenni egy lakás megvásárlásához. A legkönnyebben lakáshoz jutni Írországban lehet a vizsgált országok közül, ahol már alig több mint 3 évi fizetés elég lehet egy lakás megvásárlásához.

A bérleti díjak területén ismét Párizs van az élen, négyzetméterenként 28,6 eurós havi bérleti díjaival, amit London belső része (26,27) és Oslo (24,72) követ. A budapesti 9,76 eurós bérleti díjak a 62 vizsgált város közül a 39. legmagasabb értéket jelentették.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország a lista vége felé található az ezer lakosonként kiadott 2,31-es értékkel, míg a környező országok közül ez Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. A lakásállomány leginkább Ausztriában növekedett, ahol az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.

A jelzáloghitelek kapcsán elmondható, hogy a magyar lakosság adósságállománya relatíve alacsony, ám Romániát követően itt a legmagasabb a hitelek után fizetett kamat.

Kapcsolódó cikkek