Több ágazatban is külföldi dolgozókkal próbálják pótolni a romániai munkaerőpiacon keletkezett hiányt a munkáltatók. A deficit kifejezetten az építő- és vendéglátóipart, valamint a mezőgazdaságot sújtja, a szállodaiparban például masszívan alkalmaznak afrikai és ázsiai munkaerőt. Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke elmondta, hogy a vendéglátóiparban egyre kevésbé tudják hazai dolgozókkal kitölteni az űrt, és alternatíva híján külföldieket foglalkoztatnak.
Az ágazat munkáltatói erőfeszítéseket tesznek, hogy lehetőségeikhez mérten emeljék a béreket és vonzóvá tegyék az itteni munkahelyeket, például a külföldön dolgozó román állampolgárok számára. A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában vállalnak munkát sokkal több fizetésért, ezért a munkaerőhiányt elsősorban az EU-n kívüli országokból tudjuk pótolni, Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnámból alkalmazunk dolgozókat
– nyilatkozta Ile. A munkaadók üdvözölték, hogy a bukaresti munkaügyi minisztérium nemrég 25 ezerről 50 ezerre emelte az Európai Unión kívülről alkalmazható munkavállalók éves kvótáját. Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer EU-n kívülről érkezett vendégmunkást fogadott be.
A gazdaság újraindulásával a munkaerő-deficit mértéke immár kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszakét, márpedig a PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben a jelenség az ország összterméke (GDP) 3,7 százalékának megfelelő, mintegy 7 milliárd eurós veszteséget okozott a romániai kereskedelmi társaságoknak. Elemzők szerint fennáll a veszély, hogy számos cég fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt kiszabott bírságok következtében.
A munkaerőhiány szinte valamennyi ágazatra kifejti negatív hatását, többek között az oktatásra is.
Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének számító Temesvári Műszaki Egyetemre a versenyszférából csábítanak el tanítani szakembereket, mindenekelőtt számítástechnikai területről. Florin Drăgan rektor szerint a legtöbb külsőst az automatizálás és számítógép, az építészet és a mechanika szakon foglalkoztatják, ahol az elmúlt években száz személyt alkalmaztak a térségben működő társaságoktól. Romániában 2020 januárjában volt történelmi mélyponton a munkanélküliségi ráta, akkor 333 412 állástalant becsült (3,6 százalék) a statisztikai intézet, tavaly év végén a számuk elérte a 467 695-öt (5,2), majd idén januárban 490 ezer fölé (5,9) emelkedett, de azóta folyamatosan csökken. A legutóbbi adatok szerint júniusban 0,3 százalékponttal, 5,2 százalékra csökkent a az előző hónaphoz képest, a 15–74 évesek körében az állástalanok számát 425 ezerre becsülte a statisztikai intézet, ami 24 ezer fős mérséklődés az előző hónapban jegyzett 449 ezer munkanélkülihez képest.
Egy friss felmérés szerint egyébként tíz romániai közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve a gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni. A távozási szándék mögötti elégedetlenség okaként a külföldre készülők 37 százaléka az alacsony béreket jelölte meg, 20 százalékukat a fejlettebb országok életszínvonala vonzza.
