Az év első felében a negyedével több szén-dioxid került a környezetbe a németországi villamosenergia termelés velejárójaként, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Bár szakértők szerint ennek csak a járvány utáni gazdasági talpraállással megnövekedett energiaigény az oka, Michael Shellenberger, a kaliforniai Environmental Progress alapítója és elnöke megkérdőjelezi a német energiaátmenet hatékonyságát. Az első hat hónap áramtermelése mögött ugyanis – amely 21 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt – a gázüzemű erőművek termelésének 15, a szénerőművek 36, és a feketeszén-erőművekének 36 százalékos növekedése állt az Agora Energiewende tanácsadócég adatai alapján, miközben a szárazföldi szélerőművek az egy évvel korábbinál negyedével, a tengeriek a hatodával adtak kevesebb áramot. Igaz, a napenergia-termelés kicsit nőtt, a 2020-as év átlagon felül szeles volt, míg 2021 eddig szokványos, ráadásul Michael Shellenberger összeállítása adós maradt a jelen esetben többet mondó, 2019-es adatokkal, amelyek a járvány miatt sajátossá vált 2020-asnál talán jobban használhatók az összehasonlítással.
A nagyobb első féléves napenergia-termelés nem a napsütéses időszak meghosszabbodásának volt köszönhető – sőt, most éppen rövidebb lett –, hanem annak, hogy nőtt a telepített panelek száma. Ám a környezetvédő szerint Németország nem tud annyi panelt telepíteni, amennyivel ellensúlyozhatná szélerőművei kieső termelését. Mindennek a tetejébe német parlamenti képviselők által megbízott kutatók a közelmúltban arra jutottak, hogy
a napelemeket Kínában kényszermunkával állítják elő, ami az érintett korlátozásához vezethet.
(Tavaszi hírek szerint Kínában a muszlim vallású ujgur kisebbséggel gyártatnak rossz körülmények közötti napelemeket, a múlt év végén a kényszermunka vádja más, jellemzően ruhaipari termék kapcsán is felmerült a világsajtóban. Kína tagadta ezeket az állításokat.) Mindeközben Németországban az idén és jövőre további atomerőműveket zárnak be, ami megint csak a gáz és a szén nagyobb súlyú használatát segíti, egyben a széndioxid-kibocsátást növeli. Tavaly a németországi áramtermelés 56 százaléka volt karbonmentes, ennek a 24 százaléka származott atom-, víz- biomassza erőművekből, amelyek termelése sokkal megbízhatóbb, mint a nap- és a szélerőműveké.
Elemzők szerint az atomerőművek bezárása közvetlenül is felelős a magasabb energiaárakért. Az áram már most is Németországban a legdrágább Európán belül. A német felhasználók például a tavalyi első fél évben 43 százalékkal fizettek többet az európai átlagnál, mögöttük a dániai vevők következtek. Michael Shellenberger lényegében befejezettnek tekint a német „megújuló kísérletet”. Mint közli,
Németország 2025-ben 580 milliárd dollárt költ majd áramtermelésre, közel kétszer annyit, mint Franciaország, és tízszer több szén-dioxid kibocsátásával.
Marad az import Ukrajnán át
Európának huszonöt év múlva már nem lesz szüksége orosz földgázra, vagy a mostaninál csak sokkal kevesebbre – vetítette előre Angela Merkel német kancellár hétfőn, miután Volodimir Zelenjszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A TASZSZ tudósítása szerint a földrész által 2050-re megcélzott karbonsemlegességgel érvelt. Addig is – jelezte – Németország továbbra is vásárol oroszországi gázt Ukrajnán át, az Északi Áramlat II. vezeték átadása után is. Az Északi Áramlat II. meg fogja kétszerezni a Balti-tenger mélyén jelenleg is Németországba tartó vezető cső kapacitását – emlékeztet az orosz hírügynökség.
