A világ polgárainak háromnegyede hisz benne, hogy a kiterjesztése előnyökkel szolgál saját országának gazdasága számára. Peru és Malajzia lakossága különösen erős támogatásról tett bizonyságot (86-87 százalékos egyetértés). A legpesszimistább nemzetek között több európai kereskedelmi nagyhatalom és exportország található meg (Franciaország, Németország), míg a magyar nép a globális átlag feletti támogatottságot mutat a világkereskedelem iránt.
25-ből 25 országban többségben vannak azok, akik szerint az országuk erősödéséhez, a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlenek a globális vállalatok helyi befektetései, a világmárkák terjeszkedése. Ezalól Magyarország lakosai sem kivételek: az állítással egyetértő 61 százalékos többséggel szemben mindössze 6 százalék ellenvéleménye áll.
Az Ipsos felmérése kimutatta, hogy ugyan a globalizáció percepciója (mindenhol, és különösen Latin-Amerikában) számottevően romlott 2019 óta, de továbbra is egyértelműen pozitív az összkép világszerte. A fejlődő országok állampolgárai egyértelműen az előnyeit látják, és Magyarország lakossága is a globális arányoknak megfelelő véleményt formált a kérdésről.
Ismételten a franciák számítanak kivételnek, ahol a két év alatt bekövetkezett 7 százalékpontos csökkenés után mára azonos arányban vannak a globalizációt támogatók az azt ellenzőkkel (27-27 százalék).
A kereskedelmi korlátozások használata megosztja a világ lakosságát. Többségben vannak ugyanis azon nemzetek, amelyek szükségesnek tartanának további szigorító intézkedéseket a külföldi termékek, szolgáltatások exportjával szemben, míg az olyan nagy ipari termelő országok, mint Németország, Dél-Korea, illetve Svédország és Nagy-Britannia polgárai kevésbé féltik országukat a beérkező áruktól.
Magyarország (a 25 országos átlagnak megfelelően) enyhe többséggel szintén inkább a protekcionista politika mellé állna (35 százalék vs. 30 százalék).
Globális szinten megközelítőleg azonos arányban vannak azok, akik szerint a globalizáció folyamata akadályozza a helyi kormányzat munkáját, és azon állampolgárok, akik szerint ez a feltételezés nem igaz.
Országonként jelentős eltérések mérhetők, ahol a magyar lakosság amellett teszi le voksát, hogy a globalizáció nincs ilyen negatív hatással a kormány működésére (21 százalék szemben a 38 százalékkal).
A magyarok (a világátlagnál jelentősen nagyobb arányban) ellenzik azt az állítást is, mely szerint „a globalizáció jelensége korlátozná a demokrácia megfelelő működését az országban” (41 százalék szemben a 20 százalék egyetértővel), ezzel hazánk a fenti kérdéshez hasonlóan ismét harmadik helyre kerül a globalizációt támogató országok sorában. A dél-koreai válaszadók körében egyértelmű és abszolút többségben vannak az ellenzők (56 százalék, szemben a 14 százalék egyetértővel). A demokrácia intézményére gyakorolt hatást inkább negatívnak ítélő nemzetek között Franciaország, Törökország, Olaszország és Malajzia szerepel.
