Az ellátási láncokban tapasztalható problémák, a koronavírus új variánsának a terjedése, és a megbetegedettek számának emelkedése miatt immár második egymást követő hónapban, ráadásul a vártnál jelentősebb mértékben romlott az Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti hangulatindexe. Augusztusban a mutató 99,4 pontra csökkent a júliusi 100,7 pontról, miközben a piac 100,4 pontra számított. Az aktuális helyzet megítélését számszerűsítő mutató felülmúlta a 100,8 pontos várakozásokat, és 101,4 pontra emelkedett az előző havi 100,4 pontról. A hat hónapra előretekintő várakozásokat számszerűsítő mutató értéke viszont ezzel ellentétesen mozgott, és a várt 100 pont helyett 97,5 pontra csúszott vissza a júliusi 101-ről. „Ismét borús a hangulat a német gazdaságban” – értékelte az eredmény közleményében Clemens Fuest, az Ifo elnöke, aki szerint elsősorban a vendéglátóipari és turisztikai szektorban nőnek az aggodalmak.
Ráadásul az ugyancsak szerdán nyilvánosságra hozott adatok szerint júliusban majdnem egy év után ismét csökkent a Kínába irányuló német éves bázison 3,9 százalékkal, 8,4 milliárd euróra. Kína Németország második legnagyobb külkereskedelmi partnere az Európai Unión kívül, és a visszaesést Volker Treier, a kereskedelmi és iparkamara (DIHK) külkereskedelemért felelős vezetője „kijózanító jelnek” nevezte. Kiemelte, hogy milyen súlyos gondokat okoznak a nemzetközi ellátási láncokban a szállítási nehézségek, és erre panaszkodott az Ifo felmérésében megkérdezett vállalatvezetők 70 százaléka is. Az Egyesült Államokba irányuló német kivitel viszont 15,3 százalékkal, 10,8 milliárd euróra nőtt.
A következő hónapokban nem csupán a járvány és az ellátási gondok lehetnek hatással a német gazdaságra, hanem a szeptemberi szövetségi parlamenti választások is, amelyeknek a végeredménye egyre kevésbé megjósolható.
A múlt héten még fej-fej mellett állt a három legnagyobb párt, a CDU/CSU pártszövetség, a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek, a Forsa legfrissebb felmérése szerint azonban az SPD 15 év után először a legnépszerűbb párttá vált. A szociáldemokraták jelenleg a szavazatok 23 százalékára számíthatnak, a CDU/CSU-ra 22 százalék szavazna, míg a Zöldek 18 százalékkal állnak a harmadik helyen, és a közhangulat alapján a sorrend akár végleges is lehet. A Forsa adatai szerint ugyanis a választók 60, a CDU híveinek pedig az 57 százaléka nem hisz a fordításban. Az SPD előretörése nagyrészt a párt kancellár-jelöltjének, Olaf Scholz pénzügyminiszternek köszönhető, akinek a népszerűsége 30 százalékra nőtt, míg a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök támogatottsága 11 százalékra süllyedt.
A németországi választások ritkán keltenek piaci hullámokat, most azonban a szokásosnál több végkimenetel és koalíciós összetétel lehetséges. Holger Schmieding, a Berenger vezető közgazdásza szerint az SPD előretörése „mérsékelten negatív hír a piacok szempontjából”, mert növeli az elhúzódó bizonytalanság kockázatát. A szociáldemokraták többek között emelnék a minimálbért és újra bevezetnék a vagyonadót, lazítanának a szigorú költségvetési politikán, és növelnék az állami kiadásokat, de minden attól függ, hogy kivel alakítanak kormányt, és ennek érdekében milyen kompromisszumokra kényszerülnek.
