Akár már 2035-ben szolgálatba állhatnak az első hidrogénhajtású Airbusok a vállalat vezérigazgatója, Guillaume Faury szerint, aki egy touluse-i iparági rendezvényen arról beszélt, hogy még ebben az évtizedben megkezdheti a repülőgyártó az ilyen módon hajtott gépek tervezését – írja a Financial Times.

Fotó: MTI/AP/Airbus

A vezérigazgató szerint 2035 méltányos és realisztikus cél arra, hogy ezek a gépek szolgálatba álljanak, ám figyelmeztetett, hogy ehhez állami támogatásra, biztos szabályozói környezetre és az üzemanyag elérhetőségére is szükség lesz 2027/28 környékén, amikor a cégnek el kell majd döntenie, hogy áldoz-e euromilliárdokat a fejlesztésbe. Faury azonban optimista, hiszen a hidrogén energiasűrűsége háromszorosa a kerozinénak.

Az üzletember megszólalása aláhúzza az iparág előtt álló kihívásokat a karbonsemleges jövő felé vezető úton, tekintve, hogy a repülés felel a széndioxid kibocsátás 2,4 százalékáért világszerte és a járványt követően fokozódik a nyomás is az iparágon a kibocsátások csökkentésére. A toulouse-i csúcstalálkozón repülőgyártók, légitársaságok, repülőterek és szabályozói hatóságok képviselői gyűltek össze megvitatni ezen kihívásokat.

A repülés terén számos megoldáson dolgoznak a fenntartható üzemanyagoktól, az akkumulátor elektronikus hajtáson át a hidrogénig. Mint a Heathrow vezérigazgatója, John Holland-Kaye szerint ha 2050-ig nem éri el az iparág a nettó zéró célját, akkor nem fog tudni az üzlet sem tovább működni, bár ő inkább a fenntartható üzemanyagok széleskörű elterjedésétől várja a fejlődést.

Az Airbus abban egyetért, hogy nincs egyetlen tökéletes megoldás, így ők is dolgoznak más megközelítéseken is, de Európa legnagyobb repülőgyártójának optimizmusát a hidrogénnel kapcsolatban kevesen osztják, rámutatva arra, hogy annak cseppfolyósítása és mínusz 253 fokos tárolása nyilvánvaló akadályok, melyek eredményeként a hidrogén tárolásához szükséges tartályok jóval nagyobb helyet foglalhatnak el a hagyományos üzemanyagtartályoknál. 

További problémákat okozhat a repülők hosszú élettartama, hiszen számos ma eladott repülőgép még üzemelni fog 2050-ben, a hidrogén elterjedéséhez pedig komoly infrastrukturális beruházásokra lenne szükség és a flották cseréjére a légitársaságoknál. Ráadásul a tervek szerint az Airbus is eleinte rövid hatótávolságú gépeket építene hidrogénhajtással, miközben az iparági kibocsátások zöme (73 százaléka) a közép- és hosszútávú repülőutak eredménye.

Éppen ezért a gazdaságilag is reális egyetlen megoldás a fenntartható üzemanyagok széleskörű elterjedése lehet, ami nem jár a hidrogénhez kapcsolódó költségekkel az infrastruktúra fejlesztése és a flották lecserélése kapcsán.