Meredeken emelkedtek a fogyasztói árak augusztusban is Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közzétett végleges adatsorának tanúsága szerint. A felülvizsgálat során nem változtattak az előzetesen közölt számokon.
Az egy évvel korábbihoz képest 3,9 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak augusztusban, ennél erősebb ütemet legutóbb 1993 decemberében mértek, amikor 4,3 százalékon állt a mutató. Január óta folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkednek az árak Németországban, júliusban már 3,8, júniusban pedig 2,7 százalék volt a mutató.
Az előző hónaphoz képest stagnáltak a fogyasztói árak augusztusban, ez 8 havi mélypontot jelent. Júliusban 0,9 százalékos emelkedést mértek.
A Destatis közleményében kiemelte, hogy az erős éves emelkedést egy sor átmeneti tényező idézte elő, ideértve a tavalyi alacsony árak miatti bázishatásokat.
Az idei év végéig felfelé húzza az árakat, hogy a koronavírus-járvány miatt tavaly ideiglenesen csökkentették az általános forgalmi kulcsait, ráadásul rendkívül olcsók voltak az ásványiolaj-termékek. Ugyancsak felfelé hajtja az árakat, hogy Németországban januártól fizetni kell – és 2025-ig folyamatosan mind többet – a szén-dioxid-kibocsátásért.
Tavaly augusztushoz képest az árucikkek 5,6, a szolgáltatások pedig 2,5 százalékkal drágultak.
A háztartási energia és az üzemanyagok ára 12,6 százalékkal emelkedett, az élelmiszerek és üdítőitalok pedig 4,5-del kerültek többe. Különösen nagy mértékben, 57,3 százalékkal ugrott meg a fűtőolaj ára, de az üzemanyagokért is 26,7 százalékkal kellett többet fizetni. A földgáz 4,9, az elektromos energia pedig 1,7 százalékkal drágult. Az energia- és az élelmiszerárakat nem számítva 2,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A koronavírus-járvány súlyos gazdasági csapásait ellensúlyozandó
tavaly július 1-jétől az év végéig 19 százalékról 16-ra mérsékelték az áfát Németországban, a kedvezményes áfakulcsot pedig 7 százalékról 5-re.
Az uniós harmonizált fogyasztói árindex 3,4 százalékkal nőtt az előző év augusztusához képest, ami 2008 júliusa (3,50 százalék) óta a legnagyobb érték. Júliusban 3,1 százalékos emelkedést mértek. Havi összevetésben 0,1 százalékkal nőtt a mutató az előző havi 0,5-es emelkedés után. Utoljára 2019 januárjában volt ilyen erős a csökkenés havi összevetésű üteme.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztói árindex középtávon 2 százalékos legyen.
