A németországi nagykereskedelmi árak augusztusban 12,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami a legmagasabb arány 1974 októbere, az első olajválság óta, de még így is elmaradt a 12,5 százalékos piaci várakozástól. Júliusban 11,3, júniusban pedig 10,7 százalékos volt az éves árváltozás.
A rekord áremelkedést a tavalyi alacsony bázis, valamint sok nyersanyag és köztes termék árának emelkedése, köztük a legnagyobb mértékben az ércek, a fémek és a félkész fémtermékek, emellett a szilárd tüzelőanyagok és ásványolaj-termékek nagykereskedelmi árainak emelkedése okozta.
Havi összevetésben a júliusi 1,1 százalék után 0,5 százalékra lassult a nagykereskedelmi árak növekedése augusztusban, ami szintén elmaradt a 0,7 százalékos várakozástól.
A nagykereskedelmi árak drasztikus megugrása további fogyasztói áremelkedést okozhat, amely augusztusban így is tizenhárom éves csúcsra, 3,9 százalékra kúszott fel éves összevetésben, míg havi szinten nem változott. Az elemzők a belföldi kereslet folyamatos élénkülése mellett azzal magyarázzák a magas éves inflációt, hogy a tavalyi bázisévben, júliusban átmeneti áfacsökkentés történ, majd idén januártól ismét szinte minden áru és szolgáltatás áfakulcsa a korábbi szintre került vissza. Emellett a kőolajtermékek árának tavalyi csökkenése, és például a karbonkvóták árazásában januárban történt változás is jelentősen befolyásolta az árak éves bázisú változását. A nagykereskedelmi árak rekordszintű emelkedése ugyanakkor egyre valószínűbbé teszi azon várakozások beteljesülését, amelyek
év végére már 5 százalékot megközelítő fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak Németországban.
A legtöbben ugyanakkor továbbra is úgy látják, hogy az mozgatói csupán átmenetiek, és miután a bázishatás is megszűnik, a jövő év elején enyhülni fog, majd visszafordul. Egyes elemzők azonban rámutatnak, hogy az infláció mértéke nem magyarázható kizárólag a lezárások alatti alacsony árakból eredő bázishatásból, hiszen az augusztusi árszínvonal és a járvány előtti, 2020 januári szint összehasonlítása azt mutatja, hogy az árak ebben a viszonylatban is több mint 4 százalékkal emelkedtek.
Európa legnagyobb gazdasága 1,6 százalékkal nőtt az áprilistól júniusig tartó negyedévben, ami gyengébb fellendülés, mint sok más európai országban, mivel a félvezetők és más köztes termékek ellátási zavarai hátráltatták a válságból való kilábalást. A német gazdasági minisztérium hétfőn azt közölte, hogy számításaik szerint a német gazdaság felgyorsul a harmadik negyedévben, de az üzleti tevékenység az év utolsó három hónapjában ismét lassulni kezd, majd normalizálódik a növekedés. Hozzátették, hogy az új vírusmutációk terjedése azonban ismét megtörheti a gazdasági felívelést.
Lassult a japán termelői árak emelkedése
Japánban a termelői árak 5,5 százalékkal nőttek augusztusban éves alapon, szemben az 5,6 százalékos emelkedésről szóló piaci konszenzussal, és a júliusi közel 13 éves csúcsnak számító 5,6 százalékos emelkedéssel. Ezzel már a hatodik hónapja mérnek emelkedést, főként a nyersanyagok drágulása miatt. Tovább emelkedtek az italok és élelmiszerek (2,9 százalék, a júliusi 2,5 százalékkal szemben), vegyi anyagok (12,2 százalék vs 11,7 százalék), kőolaj és széntermékek (31,5 százalék vs 38,7 százalék), vas és acél (13,1 százalék vs 12,2 százalék), fémtermékek (1,4 százalék vs 1,1 százalék), színesfémek (28 százalék vs 32,3 százalék), gyártógépek (0,2 százalék az előző hónappal megegyezően), egyéb feldolgozóipari termékek (0,4 százalék vs 0,3 százalék) és elektronikus alkatrészek (0,8 százalék vs 0,9 százalék). Ezzel szemben az árak tovább csökkentek a szállítóeszközök (mínusz 0,3 százalék vs mínusz 0,2 százalék), az elektromos gépek és berendezések (mínusz 0,5 százalék vs mínusz 0,4 százalék), az általános gépek (mínusz 0,3 százalék vs mínusz 0,4 százalék) területén. Havi szinten a termelői árak változatlanok voltak, miután júliusban 1,1 százalékot emelkedtek.
