BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Még évekig rekordalacsonyan maradhatnak az EKB kamatai

Nem szigorít az EKB, az inflációt továbbra is átmenetinek ítéli.

Az Európai Központi Bank (EKB) októberi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott monetáris politikáján, és megerősítette a kamatlábak alakulására vonatkozó előrejelzését, annak ellenére, hogy elismerte, az infláció magasabb lesz a tervezettnél. A döntéshozók közölték, továbbra is úgy ítélik meg, hogy a kedvező finanszírozási feltételek fenntarthatók a pandémiás eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott nettó kötvényvásárlásoknak az idei második és harmadik negyedévinél mérsékelten alacsonyabb ütemével, és arra is ígéretet tettek, hogy a következő években is alacsonyan tartják a kamatlábakat.

Christine Lagarde, az EKB elnöke, már korábban jelezte, hogy nem várható jelentősebb monetáris politikai bejelentés októberben, a vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) 2022 márciusában történő kivezetéséről és – a hitelfelvételi költségek alacsonyan tartása végett – egy új kötvényvásárlási program esetleges bevezetéséről vagy a normál eszközvásárlási program (APP) keretének esetleges kibővítéséről decemberben várható döntés.

Fotó: Shutterstock

Lagarde a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón visszautasította azokat a piaci várakozásokat, melyek szerint az elszabadult infláció már jövőre kamatemelést kényszeríthet ki, és megerősítette, hogy az árnyomás addigra enyhülni fog.

Lagarde a magasabb energiaárakat, a kereslet és a kínálat egyensúlyának globális megbillenését, valamint egyszeri bázishatásokat tartja az euróövezeti inflációt átmenetileg mozgató három fő tényezőnek, és középtávon továbbra is 2 százalékos cél alatti inflációt vár.

Ennek megfelelően a tíz nagy jegybank közül kizárólag a japán és az európai nem ütemezett be szigorítást, annak ellenére sem, hogy Európában egyre nehezebb meggyőzni a befektetőket arról, hogy ez a helyes út.

Erős kétségeik merültek fel az EKB azon narratívájával szemben, miszerint az euróövezetben a szeptemberben már 3,4 százalékos, de az év végére akár 4 százalékot, azaz a jegybanki célérték kétszeresét is elérő inflációt pusztán egyszeri, átmeneti tényezők okozzák, és a mögöttes inflációs nyomás olyan gyenge marad, hogy még évekig szükség lesz a jegybanki támogatásra.

Félelmeiket növeli, hogy a német fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek októberben – derült ki a csütörtökön közzétett adatokból, amelyek a legnagyobb európai gazdaságban a növekvő árnyomást tükrözik.

Mindezek miatt nagyra nőtt a szakadék a kamatemelés időpontjára vonatkozó piaci várakozások és a bank saját iránymutatása között. A jegybank továbbra is amellett érvel, hogy a kamatok mindaddig alacsonyak maradnak, amíg az infláció középtávon is 2 százalékon nem stabilizálódik. A piacok azonban már a jövő őszi emelés esélyét árazzák be, arra számítva, hogy az infláció az elkövetkező évben az EKB célszintje körül lesz. Ez azonban messze eltér a bank saját előrejelzésétől, az ugyanis az idei 2,2 százalékos átlagos árnövekedést követően jövőre 1,7, 2023-ra pedig 1,5 százalékos inflációt prognosztizál, ráadásul közel egy évtizede alulmúlja a célját, így egy elhamarkodott lépés különösen nagy csapást mérne a hitelességére.

Ahhoz, hogy az EKB kamatot emeljen, nem elég, ha a javuló munkaerőpiaci helyzet és a magas infláció mellett a bérek ismét erőteljesebben emelkednek.

Inkább olyan gyorsan és olyan erőteljesen kellene nőniük, hogy a jövő évben az átmeneti hatások kifutása miatti inflációcsökkenés megakadályozható legyen. Ráadásul a blokk ipara ellátási problémáktól szenved, a növekedés valószínűleg lassulni fog, miközben a járvány újabb hulláma a szolgáltatásokat is sújthatja majd – vélekedik Michael Schubert, a Commerzbank gazdasági igazgatója.

Kapcsolódó cikkek