A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság kedden bejelentette, hogy október 15-étől tovább liberalizálja a széntüzelésű erőművek termelte energia árképzését. A cél arra kényszeríteni az ipari és kereskedelmi energiafogyasztókat, hogy „a lehető leghamarabb” közvetlenül vagy a hálózaton keresztül ügynökök közvetítésével a piacról vásároljanak. 

Fotó: Zhou changguo / AFP

A kormányzat arra számít, hogy a nagy felhasználók kivezetése az áramtőzsdére és a piaci ármeghatározás ösztönözni fogja majd a termelőket, hogy növeljék a kibocsátásukat, és így felszámolható lesz az amely idén télen és jövőre is megbéníthatja a világ második legnagyobb gazdaságát. Az egyre súlyosbodó energiahiány miatt ugyanis több iparágban, például a cement-, acél- és alumínium-gyártásban is kénytelenek voltak visszafogni a termelést.

A reform a Reuters szerint az évtizedek óta tartó liberalizációs törekvések egyik legmerészebbike, és lehetővé teszi a széntüzelésű erőművek számára, hogy a villamos energia piaci alapú árán keresztül az előállítási költségek nagyobb részét a végfelhasználókra hárítsák.

Jelenleg az ipari és kereskedelmi vállalatok mintegy 44 százaléka kereskedik az energiapiacokon, és bizonyos városokban, például Pekingben vagy Kuangcsouban a tőzsdéken keresztül vesznek áramot, a többiek azonban közvetlenül az állami tulajdonú hálózati társaságoktól vásárolják azt, rögzített áron.

A kormány már pénteken bejelentette, hogy a magas energiafogyasztás megelőzése érdekében engedélyezi a széntüzelésű villamosenergia árának az alapszinthez képest legfeljebb 20 százalékos ingadozását, ami emelést jelent. Peng Sao-cong, a reformbizottság tisztviselője keddi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a reform következtében nőhet a termelői árindex, de segít biztosítani az energiaellátást és stabilizálni az iparvállalatok termelését.

Fotó: AFP


Újabb problémát jelent azonban az ország számára az elmúlt napok súlyos esőzése és az ezt követő áradás a legnagyobb szénkitermelő tartományban, az északi Sanhsziban. Itt hozzák a felszínre a kínai szén negyedét, és ideiglenesen hatvan bányát be kellett zárni, egy részükben kedden kezdték el fokozatosan ismét a termelést. Az áradás közel kétmillió embert érintett, legalább 15-en életüket vesztették, a közvetlen gazdasági kár pedig a becslések szerint meghaladja az ötmilliárd jüant (egy jüan 48,27 forint).

Az ünnepi szezon sem segített az autóiparnak

A tartós félvezetőhiány és az energiaválság okozta termelési zavarok miatt egymást követő ötödik hónapban csökkennek az autóeladások Kínában, szeptemberben éves bázison 19,6 százalékkal. 

Fotó: Imaginechina via AFP

Bár a szeptemberi-októberi ünnepi szezon általában a szektor legforgalmasabb időszaka, a múlt hónapban csupán 2,07 millió járművet adtak el a világ legnagyobb autópiacán az ágazati szövetség adatai szerint. Jelentős növekedést szokás szerint az alternatív meghajtású (NEV) autók eladásában értek el, a forgalom 357 ezer darabbal megduplázódott.