Az amerikai kivonulás után is széles körben a dollárt használták az afganisztáni piacokon, valamint a szomszédos országokkal, például Pakisztánnal folytatott kereskedelemben a határvidékeken, ennek azonban most vége, a tálibok ugyanis betiltották az amerikai mellett minden külföldi deviza használatát.
A gazdasági helyzet és a nemzeti érdek azt követeli, hogy minden afgán az afgánit használja az összes kereskedelmi tranzakcióban
– idézte a BBC Zabihulla Mudzsahed tálib szóvivő internetre feltett közleményét, amely szerint jogi szankciót kockáztat mindenki, aki megsérti a rendeletet. (Egy afgáni 3,41 forint.)
A Bloomberg meglepőnek nevezte a döntést, amely
tovább súlyosbíthatja a gazdasági problémákat, és még inkább izolálhatja az országot.
Ráadásul a lap szerint nem is teljesen világos, hogyan kényszerítik majd ki a rendelet betartását, hiszen az ország gazdaságát húsz éven át a dollár tartotta fenn, és az afgán bankokban lévő betétek kétharmada, valamint az államadósság fele is amerikai devizában van.
Az afgán központi banknak is dollárban van a tartaléka, a külföldön lévő mintegy kilencmilliárd dollárt azonban az amerikai Federal Reserve és az európai pénzintézetek befagyasztották a tálib hatalomátvétel után. A kabuli pénzügyminisztérium szerint ez „etikátlan”, „ellentmond a nemzetközi jognak és értékrendnek”, miközben az országnak súlyos aszállyal, tömeges éhínséggel és egy újabb migrációs válsággal kell szembenéznie.
Az a pénz az afgán nemzetet illeti. Csak adják vissza a pénzünket
– mondta Ahmed Vali Hakmal, a tárca szóvivője október végén a Reutersnek. A brit hírügynökség akkor megszólaltatta Sah Merabit, az Afgán Központi Bank igazgatótanácsának a tagját is, aki az európai országokat, köztük Németországot sürgette a javak felszabadítására. „A helyzet kétségbeejtő, a készpénzállomány rohamosan fogy… Jelenleg csupán az év végéig elegendő pénzünk van” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy a tartalékra szükségük van a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében, máskülönben újabb menekülthullám indul meg Európa felé. „Európát érinti majd legsúlyosabban, ha Afganisztán nem jut hozzá ehhez a pénzhez” – figyelmeztetett.
A nyugati országok ugyan el akarják kerülni, hogy humanitárius katasztrófa történjen Afganisztánban, a tálib kormányzatot azonban nem ismerik el.
Washington nemrégiben megerősítette, nem hajlandó a befagyasztásának feloldására, de Kabul abban bízik, hogy az európaiak a fenyegetés hatására engedékenyebbek lesznek. Németország például félmilliárd dollárnyi összeget kezel az afgán tartalékokból; 431 millió van a Commerzbanknál és mintegy 94 millió a Bundesbanknál. Emellett további 660 millió dollár fekszik a központi bankokat összefogó svájci Nemzetközi Fizetések Bankjánál (Bank for International Settlements) lévő számlán.
Merabi szerint az országnak havi 150 millió dollárra van szüksége „a küszöbönálló válság” elkerülésére, a helyi deviza és az árak stabilitásának a megőrzésére. Azt is megígérte, hogy könyvvizsgáló ellenőrizhet minden pénzmozgást.
Ha a tartalékok befagyasztva maradnak, akkor az afgán importőrök nem lesznek képesek fizetni, a bankok sorra összeomlanak, kiürülnek az élelmiszerboltok
– figyelmeztetett. Az ENSZ is amiatt aggódik, hogy a tél szörnyű humanitárius katasztrófát okozhat az országban. A világszervezet világélelmezési programjának (WFP) becslése szerint a lakosság több mint a fele – 22,8 millió ember – nem juthat majd elegendő élelmiszerhez. A tálib hatalomátvétel óta azonban elmaradtak a külföldi segélyek is, amelyekből korábban a kormányzati kiadások háromnegyedét fedezték. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi előrejelzése szerint a gazdaság az idén 30 százalékkal zsugorodhat az egyébként is roppant alacsony szintről. A Világbank hivatalos adatai szerint ugyanis az afgán 2020-ban mindössze 19,81 milliárd dollárt tett ki, ami a világgazdaság 0,02 százaléka.
