Stabilan tartották magukat az olajárak szerdán a világpiacon, a befektetők ugyanis kétségesnek tartják, hogy hatékony lesz az Egyesült Államok fellépése, a stratégiai tartalék egy részének felszabadítása lenyomja az árakat, és a termelés növelésére ösztönözi a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét és szövetségeseiket (OPEC +). A Reuters jelentése szerint a Brent ára kedden, a bejelentés után 3,3 százalékkal drágult, szerdán délelőtt 0,3 százalékkal csökkent, és hordónként 82,04 dolláron állt, a West Texas Intermediate (WTI) pedig 78,27 dolláron. Azt pedig még maga Joe Biden elnök és az adminisztrációja sem reméli, hogy a lépés jelentős hatással lenne az amerikai benzinárakra. A CNN ezzel kapcsolatban Bob McNallyt, a Rapidan Energy Group elnökét idézte, aki szerint a „legjobb esetben” 15-20 centtel csökkenhet az üzemanyag gallononkénti ára a kutakon, és ez sem történik meg azonnal. Az üzemanyag átlagára gallononként elérte a 3,4 dollárt, miközben egy éve ilyenkor 2,11 dollár volt (egy dollár 329,14 forint, egy gallon pedig 3,8 liter).
Az Egyesült Államok ötvenmillió hordót szabadít fel a mintegy 600 millió hordós stratégiai tartalékból, ami az ország két és fél napos fogyasztásának felel meg, ebből azonban 18 millió liter eladását már korábban jóváhagyta a kongresszus. A Bloomberg szerint egyébként ez utóbbinak a jelentős része Kínában és Indiában köt majd ki, mivel a Mexikói-öbölben bányászott úgynevezett savanyú olajról van szó, amelynek magasabb a kéntartalma, ezért drágább és környezetszennyezőbb a feldolgozása, így a vásárlók általában nem szeretik, viszont olcsóbb.
Washington most először koordinálta az erőfeszítéseit más jelentős gazdaságokkal, így Kínával, Japánnal, Indiával, Dél-Koreával és az Egyesült Királysággal. Közülük London már bejelentette, hogy lehetővé teszi másfél millió hordónyi olaj felszabadítását magánkézben lévő tartalékokból, Tokió „pár ezer kilólitert” tesz hozzáférhetővé, de azt még nem döntötték el, hogy ezt a mennyiséget mikor dobják piacra, közölte szerdán Hagiuda Koicsi ipari miniszter. India, a világ harmadik legnagyobb kőolaj-exportálója ötmillió hordónyi mennyiséget szabadít fel a stratégiai tartalékból, Szöul még nem döntött, Kína pedig egyelőre nem kötelezte el magát.
A tartalék felszabadításával az a fő probléma, hogy az alapproblémát nem oldja meg, mert a kereslet globálisan nő, ahogy a gazdaságok talpra állnak a koronavírus-járvány okozta válságból. Bár ilyen sok olajat az amerikaiak még soha nem szabadítottak fel, a világ 12 óra alatt fogyaszt el ekkora mennyiséget. A Goldman Sachs szerint ráadásul a piacok egynapi fogyasztást kitevő, százmillió hordó felszabadítására számítottak, de ez a koordinált erőfeszítés eredményeképp is legföljebb a 70-80 milliót érheti el. Az elemzők most azt várják, mit lép az OPEC + december 2-i ülésén, ahol a korábbi tervek szerint napi 400 ezer hordós kitermelés-növelésről döntenek. Most azonban ez elmaradhat arra hivatkozva, hogy a tartalékhoz nyúlás és a várható újabb járványkorlátozások miatt nincsen rá szükség. „Ez lenne a nukleáris opció” – értékelte Helima Croft, az RBC Capital Markets vezető globális árukereskedelmi stratégája.
