A villanyautók környezeti hatását tekintve nagyon nem mindegy, hogy milyen energiaforrásból nyert árammal töltik fel az akkumulátorukat, azaz milyen az adott ország energiamixe. A REG kutatása extrém eredményt hozott Lengyelország és Koszovó esetében. Aki e két országban villanyautóval furikázik, közvetve jobban szennyezi a levegőt, mintha belső égésű motorral szerelt gépkocsit hajtana.
Az ok egyszerű: mindkét országban a szén a villamosenergia-termelés fő forrása, így száz kilométerre vetítve Koszovóban 30, a lengyeleknél pedig 10 százalék körüli volt a villanyautók többletterhelése. (A teszten egy Tesla Model 3-ast „engedtek össze” egy hasonló kategóriájú benzines autóval.) A többi országot tekintve nagy a szórás, a helyezések attól függnek, mekkora az atomenergia részaránya, és milyen mértékben tértek már át a megújuló energiaforrások használatára az áramtermelésben. De az sem mindegy, mely napszakban töltik fel tulajdonosaik a villanyautójukat.
A kontinensbajnok Svájcban százszázalékos a villanyautók hozzájárulása a karbonsemlegességhez, hiszen az alpesi országban kizárólag vízi, illetve nukleáris energiaforrásból nyert árammal tölthetik fel az akkumulátorokat. Norvégia 98, Franciaország 96, Svédország 95, Ausztria 93 százalékos megtakarítási rátával következik a sorban, náluk a mutatóban meglévő, a csúcsidőszakokban kisegítő gázalapú erőművek rontják az összképet.
Karbongázcsökkentés szempontjából épphogy pozitív a villanyautók megítélése Cipruson (4 százalék), Szerbiában (15) és Észtországban (35).
Európa legnagyobb autópiacán, Németországban 55 százalékos a villanyautókkal megtakarított üvegházhatású gázkibocsátás a benzines járművekéhez képest. Az atomról önszántukból lemondó, de a szénhez egyelőre ragaszkodó németeknél ugyan egyre nő, de nem elég látványosan a zöldforrások aránya az energiamixben, ez okozza középmezőnyös helyezésüket.
Magyarországon – Paksnak köszönhetően – 72 százalékos a villanyautók környezeti előnye az elemzés szerint.
A töltési időszaktól függően a napon belüli eltérések 16-18 százalékpontosak is lehetnek a nap- és szélenergia-hasznosításban élenjáró államokban, így a németeknél és a spanyoloknál. Az igazán környezetbarát villanyautós náluk nappal tölt, amikor a zölderőművek dominálnak áramtermelésben. Éjszaka a szenes és a gázos erőművek veszik át a helyüket, magasabb környezetterhelést eredményezve. A glasgow-i ENSZ-klímacsúcson a héten bemutatott felmérés rávilágít a megújulóforrásokból nyert áram tárolásának fontosságára, ez az egyik kulcskérdés az energiaellátás kizöldítésében. A lítiumakkumulátorok képesek ugyan veszteség nélkül tárolni a nappal megtermelt zöldáramot, ám korántsem ipari méretekben.
Sid Bagga, a REG kutatója hangsúlyozta, hogy az autózás villamosítása kétségtelenül sikerrel kecsegtet, de az átállás környezetvédelmi eredményessége nagyban függ attól, hogy ezzel egyidejűleg az áramtermelésben is megtörténik-e a fosszilisforrások rendszerszintű visszaszorítása. Az átmenethez az országoknak hiteles és végrehajtható energiastratégiával kell rendelkezniük.
A járműgyártókon nem múlik, ők nagyban készülnek 2035-re, amikortól új benzines és dízelautókat már nem forgalmazhatnak Európában. Az Ernst & Young előrejelzése szerint 2028-ban az autóeladásokban már 50 százalékos lesz Európában a zéró emissziós járművek aránya, szemben a jelenlegi 20-szal, ami azonban a hibrideket is tartalmazza.
