Pont a felére esett a lengyel gazdaság éves növekedési rátája 2021 harmadik negyedében a másodikban mért 11,2 százalékról, de ez jobb teljesítményt tükröz a várakozásnál: az elemzői konszenzus csak 4,7-et vetített előre. Sokkal jobb ez az eredmény Csehországénál, ahol 8,1-ről 2,8 százalékra fékezett a növekedés. Bulgária hétfőn, Magyarország, Románia és Szlovákia kedden közli harmadik negyedéves adatait.
A részletek egyelőre nem elérhetők, a lassulás azonban nem meglepő a bázishatás miatt: a tavalyi harmadik negyedévben a gazdaságok már éledezőben voltak a járvány érkezése okozta tavaszi sokkból. Az is ismert, hogy a régió legnagyobb – és az egyik legnagyobb – belső piacával rendelkező Lengyelország gazdasági növekedése kevésbé függ a külkereskedelmi partnerek – Közép-Európa esetében igen nagy súllyal Németország – teljesítményétől, mint az erőteljesebben integrált Csehország.
Az Erste elemzői jegyzete szerint a lengyel növekedés az egész évben akár meg is haladhatja a bank eddigi 5 százalékos előrejelzését. A következő évre némi lassulást várnak a nemzetközi gazdaságot sújtó kínálati fennakadások és a magas energiaárak miatt, és visszafogó tényező az EU kilábalási alapjából várt pénzek késlekedése is.
Ami a szolgáltatásokat illeti, azok számára régiószerte hasonló kihívásokat hozott a koronavírus-járvány újabb hulláma, bár ennek a hatása a harmadik negyedévben még kevésbé lehetett érezhető. Az elemzői várakozások szerint a magyar gazdaság növekedése is lassult a második negyedévi 17,9 százalékról, de a csehekénél és a lengyelekénél sokkal erőteljesebb maradt: a VG konszenzusa a harmadik negyedévi adatra 7,2 százalék. Romániában a Trading Economics szerint még magasabb számot, 9,8 százalékot várnak az elemzők a második negyedévi 13,9 után.
A közép-európai jegybankok az elmúlt hónapokban sorozatosan emelték kamataikat, hogy csökkentsék gazdaságaik túlfűtöttségét, ami többek közt abban nyilvánult meg, hogy a régióban sebesen emelkednek a fogyasztói árak, még gyorsabban, mint az eurózónában (amelynek jegybankja, az Európai Központi Bank azonban nem aggódik, mert átmenetinek tartja a drágulás felgyorsulását). A bővülés értékéből pedig levon, ha a bérnövekedésből lefarag az hatása.
Ugyanakkor a jegybankok nem lelkesen emelik a kamatot, mert az visszafoghatja a növekedést. A legkevesebbet, 50 bázispontot a román jegybank emelt a kamatain, és a növekedés mellett az infláció is náluk a legmagasabb, októberben több mint 7 százalék. A legalacsonyabb jegybanki kamatszint és a második legmagasabb infláció Lengyelországban van a régióban. A 6,5 százalékos magyar infláció megközelíti a lengyelt, és az óriási kamatemeléssel megtámogatott korona kivételével nagy nyomás helyezkedik a régió devizáinak árfolyamára, ezért a piaci szereplők nagy izgalommal várják az ugyanazon a napon – jövő kedden – érkező magyar és román GDP-adatot és magyar jegybanki kamatdöntést.
