A Christian Aid a rendelkezésre álló adatok, például biztosítási igények alapján minden évben megbecsüli, milyen károkat okoznak világszerte olyan időjárási jelenségek, mint az áradások, tüzek és hőhullámok, amelyek az ember által okozott klímaváltozás következményei. Friss jelentésükben arra jutottak, hogy az idén csupán a tíz legnagyobb ilyen csapás több mint 170 milliárd dollárnak megfelelő kárral járt, ami több mint húszmilliárd dollárral, vagyis 13 százalékkal magasabb a tavalyinál.
Ez a tíz esemény az anyagi veszteség mellett 1075 ember halálához vezettek, és 1,3 millió embert kényszerített az otthona elhagyására.
Az Egyesült Államokban és Kínában okozta a legnagyobb károkat az ítéletidő
A legtöbb, mintegy 65 milliárd dolláros kárt az idén az Ida hurrikán okozta, amely augusztusban pusztított az Egyesült Államok keleti felén, Louisiana államtól egészen New York városáig és annak környékéig, és majdnem száz emberéletet követelt. A júliusi németországi és belgiumi árvizek 43 milliárd dollárnak megfelelő kárt és 240 ember halálát okozták. A harmadik legköltségesebb csapásnak a texasi téli vihar és extrém hideg bizonyult 23 milliárd dolláros kárral, míg az ugyancsak nyár közepén a kínai Honan tartományban pusztító árvíz becslések szerint 17,6 milliárdos veszteséggel és 320 ember halálával járt, valamint több mint egymillió embernek kellett miatta elhagynia az otthonát. Emellett több milliárd dolláros pusztítást okoztak a kanadai árvizek, a késő tavaszi fagy Franciaországban, többek között a szőlészetekben, valamint a májusi ciklon, amely átsöpört Indián és Bangladesen.
A jelentés azonban elismeri, hogy a valós anyagi veszteségeket leginkább megközelítő becslést elsősorban csak a gazdag országok esetében lehet készíteni, mivel az infrastruktúra ott jobban biztosított. Ez magyarázza, hogy
a felsorolásban szereplő tíz legköltségesebb katasztrófa többsége fejlett ipari országban következett be.
A szegény országokban ugyanis széleskörű biztosítás hiányában gyakran kalkulálhatatlanok a károk. A szervezet egyik példaként az elmúlt hatvan év legsúlyosabb áradását hozta fel Dél-Szudánban, ahol mintegy 800 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a Tauktae ciklont, amely elől kétszázezren menekültek el Indiában, Srí Lankán és a Maldív-szigeteken májusban, valamint a kelet-afrikai aszályt, amely miatt csak Kenyában több mint kétmillió ember élelmiszerellátása került veszélybe.
A szélsőséges időjárás legpusztítóbb eseményeinek némelyike a szegényebb országokat sújtotta 2021-ben, amelyek csekély mértékben járultak hozzá a klímaváltozáshoz
– hangsúlyozták a jelentést kísérő sajtóközleményben. Kiemelték, mennyire fontos a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a hasonló természeti jelenségek okozta károk enyhítése érdekében, és sürgették a fejlődő országokat, hogy segítsenek a szegényebbeknek a katasztrófakezelésben és a helyreállításban.
A klímaváltozás miatt egyre súlyosabbak a katasztrófák
Bár nem minden extrém időjárási jelenség köthető a klímaváltozáshoz, a kutatók egyre gyakrabban mutatnak rá az összefüggésekre, emlékeztetett a jelentéssel kapcsolatban a BBC. A tudósításban felidézték Friederike Otto klimatológus egy korábbi Twitter-bejegyzését, amelyben a londoni Imperial College Grantham Klímaváltozási és Környezetvédelmi Intézetének vezető oktatója azt írta, hogy a hőhullámokat világszerte „gyakoribbá és intenzívebbé” teszi az ember okozta klímaváltozás. Egyre több bizonyíték mutat arra is, hogy az hatással van a viharokra és hurrikánokra, amelyek a globális felmelegedés hatására egyre erősebbekké válnak.
Az összes idei természeti katasztrófa és extrém időjárási jelenség okozta kár nyilvánvalóan még sokkal magasabb: a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re december közepén nyilvánosságra hozott becslése szerint 250 milliárd dollár körüli összeg lehet. Ez 24 százalékos növekedést jelent a 2020-ashoz képest, és azt jelenti, hogy 2021, a „klímaösszeomlás éve” a biztosítók számára a negyedik legköltségesebb esztendő volt 1970 óta.
