Nemzetközi gazdaság

A kutya tudja, magyarul vagy spanyolul beszélsz, vagy halandzsázol

Magyarországra költözött Kun-kun kutyájával a mexikói kutató, Dr Laura V. Cuaya, és kíváncsi volt rá, a kutya felismeri-e, hogy itt más nyelven beszélnek. Kutatást végeztek, és a válasz igen. Sőt a kutya azt is felismeri, ha értelmetlen beszéddel szédítik.

A Neuroimage tudományos periodikában jelent meg a tanulmány, amelyben az ELTE kutatói bemutatták azt a kutatást, amely először mutatta ki, hogy az emberén kívül is van olyan agy, amely különbséget tud tenni két emberi nyelv között. A kutatás tárgya pedig nem volt más, mint régi társunk: a kutya. 

A tanulmány egyik szerzője, a mexikói Laura V. Cuaya Magyarországra költözött Kun-kunnal, akivel addig csak spanyolul beszélt, és mivel az ELTÉ-n régóta kutatások folynak a kutyák agyáról, módja volt választ találni arra a kérdésére, hogy a border collie hogy boldogul a magyar nyelvvel, illetve meg tudja-e különböztetni a spanyoltól. "Azt már, ugye, tudtuk, hogy a gyerekek, még mielőtt megtanulnának beszélni, felismerik a különbséget. De a kutyákat talán nem foglalkoztatja ez" - idézte a Cosmos tudományos magazin Cuayát. 

A kutatás azt mutatta ki, hogy foglalkoztatja. A munkában a kutatóknak egy ismert rókaszelídítő is a segítségére volt: a Kis Herceg. Antoine de Saint-Exupéry klasszikus regényéből játszottak le magyarul és spanyolul részleteket Kun-kunnak és 17 társának, miközben funkcionális mágneseserezonancia-képalkotó készülékkel (fMRI-vel) figyelték a véráramlásokat a kutyák agyában, hogy tudják, mikor melyik része lép működésbe. A kutyák korábban mind csak egyik nyelvet hallották, így összemérhető volt a reakciójuk az azonos, de számukra "idegen nyelvű" szövegrészekre. 

Aztán még tovább mentek, teljesen összezagyváltan is lejátszottak a kutyáknak részleteket. A kutyák agya nem csak a nyelvek között volt képes különbséget tenni, hanem meg tudta különböztetni az értelmes beszédtől a hablatyot, és az agyban az utóbbi lejátszása közben megfigyelt minták függetlenek voltak attól, melyik nyelvből származott a halandzsa.

 

Fotó: Zivica Kerkez / Shutterstock

A kutyák természetesen nem "beszélnek" emberi értelemben spanyolul, vagy magyarul - értelmezte az eredményeket a társzerző, Dr Raúl Hernández-Pérez. "A kutyák agya, miként az emberi agy, különbséget tud tenni beszéd és nem beszéd között. De a mechanizmus ezen beszédfelismerési képesség mögött más lehet, mint az emberi beszédérzékelés: míg az emberi agy a beszédre hangolt, a kutyák agya talán egyszerűen csak a hangzás természetességét ismeri fel" - mondta. 

A kutatás másik érdekes hozadéka az a következtetés, hogy a tapasztalat szerint legalábbis ezen a területen a kutyák öregedve "bölcsebbé" válnak: minél idősebb volt egy kutya, annál jobban különbséget tudott tenni az ismert és a nem ismert nyelv között. "Minden nyelvre jellemző egy csomó hangzási szabályosság. Azt találtuk, hogy az emberrel együtt élve, a kutya megtanulja annak a nyelvnek a szabályosságait, amelyiket hall" - mondta Hernández-Pérez. 

A magyarországi kutatás révén így most már tudjuk, hogy két nyelvet nem csak az emberi agy tud megkülönböztetni egymástól. De a tanulmány fő szerzője, Dr Andics Attila ezt is elmondta: ebből azt még nem tudhatjuk, hogy erre más fajok is képesek-e, vagy ez a kutyák specialitása. "Lehetséges, hogy a kutyákat az ember társaságában eltöltött több tízezer év tette jobb nyelvismerővé, de nem biztos. Későbbi kutatások fogják ezt kideríteni" - tette hozzá.

Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország

 

kutyaképző kutya nyelv magyar nyelv kutatás spanyol kutyák ELTE kommunikáció állatok viselkedés
Kapcsolódó cikkek