
Svédcsavar: Itt az Európai Unió új terve - az emberek vigyék tőzsdére megtakarításaikat
Az Európai Bizottság a következő hónapokban mutatja be részletes tervét a megtakarítások és befektetések uniójára, amelynek célja, hogy a bankbetétekben parkoló lakossági pénzek nagyobb arányban találjanak utat a tőkepiacokra. A brüsszeli elképzelés a svéd megtakarítási modellre alapulna, amellyel egyszerre növelhetnék a háztartások vagyonát és a vállalatok finanszírozási lehetőségeit.

A modell Svédország: a tízmilliós északi országban az elmúlt évtizedek tudatos szabályozása olyan befektetési kultúrát teremtett, amely Európában szinte példa nélküli.
A svédek több mint fele részvényekben tartja megtakarításait, kétszer akkora arányban, mint az eurózóna átlaga
– derül ki az Európai Megtakarítási Intézet idei jelentéséből.
A fordulat kulcsa a 2012-ben bevezetett ISK (Investerings Spar Konto), azaz befektetési megtakarítási számla. Ennek lényege, hogy a számlán tartott értékpapírok esetén nem kell adózni a tőkejövedelmek után, miközben a vásárlás és az eladás mobilbankon keresztül néhány kattintással elérhető.
„Egyszerűbbé vált a részvényvásárlás, különösen a fiatalok számára” – mondta Frida Bratt, a Nordnet Bank megtakarítási szakértője a Bloombergnek.
A svéd megtakarítási modell sikerei már ismertek
A rendszer hatásai látványosak: a Euroclear Sweden adatai szerint a svédek csaknem egynegyede közvetlenül birtokol részvényeket, átlagosan több mint 50 ezer dollárnyi értékben. Tízből heten pedig befektetési alapokban is tartanak pénzt. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben a magánvagyon mindössze 8 százaléka van részvényekben vagy alapokban – áll az Aberdeen Group elemzésében.

Nem véletlen, hogy más országok is figyelnek. Lengyelország augusztusban terjesztett elő egy, az ISK mintájára épülő számlát, amely három év alatt 100 milliárd zlotyt – mintegy 27 milliárd dollárt – vonzana a piacokra.
Brüsszel is hasonlóban gondolkodik, ám egyelőre csak keretrendszert kínálna, a tényleges bevezetés a tagállamok politikai akaratán múlik. A svéd siker azonban exportálható egész Európára
– mondta Jonas Ström, az ABG Sundal Collier befektetési bank vezérigazgatója, de hozzátette: az áttöréshez a nemzeti kormányok elszántságára is szükség lesz.
Ha az EU valóban képes a svédek példáját követni, az hatalmas tőkét szabadíthat fel a kontinens gazdasága számára. A kérdés, hogy a tagállamok hajlandók lesznek-e saját adó- és pénzügyi szabályaikat úgy alakítani, hogy a lakossági befektetők valóban kedvet kapjanak a tőzsdéhez.
Manipulált szegénységkép: valójában a magyarok takarékosabbak, mint hinnénk
A hivatalos adatok szerint hazánk jelentős javulást ért el a szegénység visszaszorításában – ezzel szemben a baloldal továbbra is torz képet fest a magyar valóságról. Magyarországon 2023-ban volt a legmagasabb a megtakarítási ráta az EU-ban, mégis sokan a szegénységi mutatók félreértelmezésével riogatnak.





