Az Európai Bizottság a következő hónapokban mutatja be részletes tervét a megtakarítások és befektetések uniójára, amelynek célja, hogy a bankbetétekben parkoló lakossági pénzek nagyobb arányban találjanak utat a tőkepiacokra. A brüsszeli elképzelés a svéd megtakarítási modellre alapulna, amellyel egyszerre növelhetnék a háztartások vagyonát és a vállalatok finanszírozási lehetőségeit.
A modell Svédország: a tízmilliós északi országban az elmúlt évtizedek tudatos szabályozása olyan befektetési kultúrát teremtett, amely Európában szinte példa nélküli.
A svédek több mint fele részvényekben tartja megtakarításait, kétszer akkora arányban, mint az eurózóna átlaga
– derül ki az Európai Megtakarítási Intézet idei jelentéséből.
A fordulat kulcsa a 2012-ben bevezetett ISK (Investerings Spar Konto), azaz befektetési megtakarítási számla. Ennek lényege, hogy a számlán tartott értékpapírok esetén nem kell adózni a tőkejövedelmek után, miközben a vásárlás és az eladás mobilbankon keresztül néhány kattintással elérhető.
„Egyszerűbbé vált a részvényvásárlás, különösen a fiatalok számára” – mondta Frida Bratt, a Nordnet Bank megtakarítási szakértője a Bloombergnek.
A rendszer hatásai látványosak: a Euroclear Sweden adatai szerint a svédek csaknem egynegyede közvetlenül birtokol részvényeket, átlagosan több mint 50 ezer dollárnyi értékben. Tízből heten pedig befektetési alapokban is tartanak pénzt. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben a magánvagyon mindössze 8 százaléka van részvényekben vagy alapokban – áll az Aberdeen Group elemzésében.
Nem véletlen, hogy más országok is figyelnek. Lengyelország augusztusban terjesztett elő egy, az ISK mintájára épülő számlát, amely három év alatt 100 milliárd zlotyt – mintegy 27 milliárd dollárt – vonzana a piacokra.
Brüsszel is hasonlóban gondolkodik, ám egyelőre csak keretrendszert kínálna, a tényleges bevezetés a tagállamok politikai akaratán múlik. A svéd siker azonban exportálható egész Európára
– mondta Jonas Ström, az ABG Sundal Collier befektetési bank vezérigazgatója, de hozzátette: az áttöréshez a nemzeti kormányok elszántságára is szükség lesz.
Ha az EU valóban képes a svédek példáját követni, az hatalmas tőkét szabadíthat fel a kontinens gazdasága számára. A kérdés, hogy a tagállamok hajlandók lesznek-e saját adó- és pénzügyi szabályaikat úgy alakítani, hogy a lakossági befektetők valóban kedvet kapjanak a tőzsdéhez.
Manipulált szegénységkép: valójában a magyarok takarékosabbak, mint hinnénk
A hivatalos adatok szerint hazánk jelentős javulást ért el a szegénység visszaszorításában – ezzel szemben a baloldal továbbra is torz képet fest a magyar valóságról. Magyarországon 2023-ban volt a legmagasabb a megtakarítási ráta az EU-ban, mégis sokan a szegénységi mutatók félreértelmezésével riogatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.