A 2021-es évben a különböző nyersanyagok árának a nagy pénzügyi válság óta nem látott mértékű növekedését hozta, ám 2022-ben jöhet a fordulat – írja a Bloomberg. A lap 23 nyersanyagot tartalmazó indexe 27 százalékot emelkedett a tavalyi évben, ami 2009 óta a legnagyobb mértékű drágulásnak felel meg.
Az alapanyagok széles köre könyvelhetett el drágulást a tavalyi évben a benzintől a kukoricán és a rézen keresztül a fáig, ami jelentősen növelte a globális inflációs kockázatokat is. Az elsősorban a fejlett országokban beinduló oltási kampányok és az azt követő újranyitások hatására megugró kereslettel a nyersanyagok nem tudták tartani a lépést, mivel sok esetben éveken keresztül alacsony beruházási ráta vagy a mezőgazdasági termékek esetében a kedvezőtlen időjárás korlátozta a termelést.
2022-ben azonban ez a folyamat megfordulhat a ütemének visszaesése miatt, különösen Kínában. A várhatóan emelkedő globális kamatszintek is mérsékelhetik a nyersanyagárakat és a koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesést kezelő nagylelkű állami programok visszaszorulása is az árcsökkenés irányba mutathat.
A Bloomberg információi szerint a hedge fundok is 35 százalékkal mérsékelték a további áremelkedésre játszó tétjeiket ezen a területen a februári csúcsérték óta. A magas árak begyűrűzése a fogyasztói szektorba jelentősen rontották Joe Biden amerikai elnök népszerűségét is, különös tekintettel a benzinárakra. A drága benzinnel szembeni fellépésként az Egyesült Államok mintegy 50 millió hordónyi olajat dobott piacra stratégiai tartalékaiból, ám az olajár emelkedésének végül a koronavírus omikron variánsának megjelenése vetett véget. Hasonló intézkedéseket foganatosított Kína is különböző fémek piacán.
Ez utóbbi fejlemény a jövőbeni kereslettel kapcsolatos kilátásokra is árnyékot vet így a Bloomberg nyersanyag indexe is 6,4 százalékkal csökkent az októberi csúcs óta.
