Az Európai Központi Bank (EKB) februári kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott monetáris politikáján, és továbbra is bőséges ösztönzőket nyújt idén, annak ellenére, hogy a tegnap napvilágot látott euróövezeti éves rekord magasra, 5,1 százalékra emelkedett a várt enyhülés helyett, meghaladva a bank 2 százalékos inflációs célértékét és előrejelzéseit is. Az EKB ugyanakkor eltörölt egy záradékot, amely szerint a következő politikai lépés bármelyik irányba történhet.
A bank megerősítette, hogy 2022 márciusának végén, a terveknek megfelelően leállítja a pandémiás ösztönző program keretében végrehajtott nettó eszközvásárlásokat, míg a normál eszközvásárlások havi nettó összege 2022 második negyedévében 40 milliárd euró, a harmadik negyedévben 30 milliárd euró, októbertől pedig 20 milliárd euró lesz, mindaddig, amíg szükséges. A Kormányzótanács szintén megerősítette, hogy a nettó vásárlások röviddel az EKB irányadó kamatlábainak emelése előtt véget érnek majd.
Az eurót használó 19 ország központi bankja régóta azzal érvel, hogy az infláció beavatkozás nélkül is hamarosan csökkenni fog, és az év végére valóban a 2 százalékos célérték alá esik,
így az ösztönzők mostani megvonása kontraproduktív lenne. A pénzügyi befektetők és számos döntéshozó azonban mindinkább megkérdőjelezi ezt a narratívát, különösen azóta, hogy az EKB tartósan alábecsüli az inflációs növekedést, ami többször is előrejelzéseinek felülvizsgálatára kényszerítette. A piacok emiatt 28 bázispontos kamatemelést áraznak az idei évre, júliusi kezdettel, annak ellenére, hogy a bank eddig szigorúan kitartott amellett, hogy 2022-ben egyáltalán nem várható kamatemelés.
Christine Lagarde, EKB-elnök kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján a befektetők azt figyelték leginkább, hogy változtat-e inflációval kapcsolatos régóta ismert álláspontján, és elismeri-e, hogy a kockázatok növekednek, ami utalhat egy esetleges jövőbeli gyorsabb szigorításra. Lagarde a tájékoztatón elismerte ugyan, hogy a helyzet valóban megváltozott, az eurózóna inflációja a vártnál gyorsabban és felfelé mutató kockázatokkal zajlik, de továbbra is azt prognosztizálta, hogy az idei év folyamán enyhülni fog. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a döntéshozók nem fognak elhamarkodottan újabb lépéseket tenni, viszont nem ismételte meg korábbi megjegyzését, miszerint az idei kamatemelés nagyon valószínűtlen.
Lagarde szerint a vártnál magasabb, 5,1 százalékos januári éves inflációs ráta túlnyomórészt az energiaköltségek ugrásszerű növekedésének eredménye,
emellett a magasabb szállítási és műtrágyaköltségek miatt a magasabb élelmiszerárak is felfelé nyomták az inflációt. Bár a szempontjából pozitívum, hogy a járvány hatása minden egyes hullámmal enyhül, azonban több kockázat között egy újabb, a geopolitikai kockázat is ronthatja a növekedési kilátásokat. Az euroövezet gazdasága tehát továbbra is élénkül, de a növekedés az első negyedévben várhatóan visszafogott marad. Lagarde azonban hozzátette, hogy amennyiben az árnyomás a vártnál nagyobb béremelkedésbe csap át, vagy ha a gazdaság gyorsabban tér vissza a teljes kapacitáshoz, az infláció magasabbnak bizonyulhat.
A piacok a jegybankelnök nyilatkozatából a gyorsabb szigorítás lehetőségét olvasták ki, ami az euró erősödését eredményezte a dollár ellenében, a döntés előtti 1,1285 szintről a sajtótájékoztató utáni 1,1402 környékére. Az euró dollár elleni erősödése támogatólag szokott hatni a közép-európai devizákra, ez azonban csak a złoty esetében volt egyértelműen tapasztalható mindkét vezető devizával szemben. Miután a cseh jegybank februári kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal 4,5 százalékra emelte irányadó, kéthetes repo kamatlábát, amely 2002 januárja óta a legmagasabb érték, a cseh korona gyengült az euróval szemben, a döntés előtti 24,14 szintről délután háromra 24,24 szintekig, és a dollár ellenében sem erősödött számottevően.
