Az orosz jegybank próbált gyorsan cselekedni, hogy megvédje az ország 1500 milliárd dolláros gazdaságát a széles körű nyugati szankcióktól, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi szektor működését.

A jegybank hétfőn reggel több mint kétszeresére, 9,5 százalékról 20 százalékra, 2003 óta a legmagasabbra emelte az irányadó kamatlábat,

emellett pedig bevezetett bizonyos korlátozásokat a tőkeáramlásokra vonatkozóan is. A jegybank közleménye szerint a kamatemeléssel a rubel leértékelődését és az megnövekedett kockázatát kívánja ellensúlyozni. Az emelés nagyobb lett a vártnál, szakértők a hétvégén 15 százalék körüli alapkamatot valószínűsítettek. A jegybank az eddig érvényes 9,5 százalékos kamatot február 24-én állapította meg 100 bázispontú emeléssel.

A jegybank a kamatemelés mellett hétfőn megtiltotta a brókereknek a külföldiek által birtokolt orosz értékpapírok eladására vonatkozó ajánlatok elfogadását. A jegybank és a pénzügyminisztérium emellett elrendelte, hogy az exportvállalatoknak kötelezően értékesíteniük kell dollár- és euróbevételeik 80 százalékát. A bank azt is közölte, hogy 733 milliárd rubel banki tartalékot szabadít fel a likviditás növelése érdekében. Mindezen túl a részvénykereskedelmet ideiglenesen felfüggesztették Moszkvában, és a származtatott piacok is zárva maradtak. A jegybank közölte, hogy a működési idejét kedd reggel jelentik be.

A monetáris döntéshozók arra számítanak, hogy a meredek kamatemelés, kiegészülve az exportbevételek kötelező átváltásával és a pénzpiacról való kiáramlás leállításával, segít helyreállítani a bizalmat és minimalizálni a veszteségeket.

Az eddig hétfőn tett lépések jelentik a leghatározottabb orosz intézkedéseket azt követően, hogy az Egyesült Államok és az megállapodott abban, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését az ország jegybankja által a gazdaság védelmére pufferként felhalmozott 640 milliárd dollár nagy részéhez, valamint abban, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT üzenetküldő rendszerből. Ez utóbbi szintén nehézségeket okozhat az ország bankrendszere számára, mivel a szankciókkal sújtott intézmények 1000 milliárd dolláros eszközállományukkal Oroszország pénzügyi szektorának gerincét adják.

Az orosz jegybank elleni szankciók megfosztották az országot a rubelgyengülés leküzdésének egy fontos eszközétől, ezért a hangsúly most a kamatlábakon van

– mondta Joerg Kraemer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Natalia Lavrova, a moszkvai BCS Financial Group vezető közgazdásza szerint az orosz intézkedések átmenetileg enyhíthetik csak a fokozott piaci idegességet, hiszen nem zárhatóak ki a jövőbeni további kamatemelések vagy a váratlan és nem piaci döntések. Ez egy kétségbeesett intézkedés, hogy megállítsák a rubel esését – mondta Karsten Junius, a Bank J. Safra Sarasin vezető közgazdásza. Mivel Oroszország nem tud hozzáférni a tartalékaihoz, az olaj- és gázszállításokból származó bevételektől függ. Így kétszer is meggondolják majd, hogy elzárják-e a gázcsapot. Szükségük van a devizára, hogy a gazdaságuk működőképes maradjon.

Fotó: MAKSIM BLINOV / AFP

A szakértők szerint az olaj- és gázbevételek továbbra is mentőövet jelentenek, mivel az energiahordozók értékesítése és szállítása nagyrészt megúszta a fennakadásokat. A Világbank számításai szerint a nyersanyagok teszik ki az orosz árukivitel közel 70 százalékát, például nyersolajtermelésük mintegy 43 százalékát külföldön értékesítik. Így a 2021 második felétől tapasztalt árakon Oroszországnak havi 20 milliárd dollár körüli folyó fizetési mérleg többlete volt. Ha a nyersolaj ára idén 90 dollár körül marad, az ország költségvetése több mint 65 milliárd dollár többletbevételhez juthat, ami a Kreml pénzügyi erejét növelné, míg a 100 dolláros olajár már 73 milliárd dollárhoz közelíti a többletet.

Az intézkedések eredményeképpen megfordult a rubel reggeli, közel 32 százalékos, 1998 óta a legnagyobb, a kazah tenge és az ukrán hrivnya veszteségeit is megelőző zuhanása a dollárral szemben.

Magyar idő szerint 16 órára már némileg javult a rubel árfolyama, és csupán 19 százalék körüli veszteséget mutatott a dollárhoz képest.

A kockázatok növekedésének hatására a S&P Global Ratings pénteken befektetési fokozat alá csökkentette Oroszország hitelbesorolását, míg a Moody's Investors Service, amely Oroszországot egy fokozattal a bóvli minősítés fölé sorolja, az ország hitelbesorolását a leminősítésre vonatkozó felülvizsgálat alá helyezte.

Az intézkedések ellenére az oroszok vasárnap óta országszerte sorban állnak a bankautomatáknál. A jegybank közölte, hogy növeli az ATM-ek ellátását, hogy kielégítse a szükségletet. Szabó Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója szerint rubel feltehetően bőven lesz, a kérdés a külföldi deviza. A tartalékok zárolásával a jegybanknak prioritásokat kell majd felállítania, és a lakosság nem valószínű, hogy a lista élére kerül.