Teljesen önálló hajók kísérleti útjain jutottak túl japán szállítmányozási cégek az elmúlt három hét során – írja az msn.com. A nonprofit Nippon alapítvány valamint logisztikai cégek, mint a Mitsui Lines és a Japan Railway Construction konzorciuma önvezető hajókat, kompokat és kétéltű kamionokat tesztel, remélve, hogy a technológia segít megőrizni az áruk áramlását az elöregedő országban.

Az első önvezető hajót, Mitsui tulajdonában lévő 95 méter hosszú Mikagét január 24-25. között tesztelték a partmenti vizeken, ahol a Curuga kikötőjéből induló japán hajó radar, lidar és kamerák segítségével közel 300 kilométert utazott az Oszakához közeli Szakai kikötőjébe. Drónok segítségével még a kikötéshez szükséges köteleket is képes volt a szárazföldi dokkmunkások kezébe adni.

Illusztráció

Fotó: Jens Büttner/dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

A konzorcium második tesztjére február 5-én került sor, a Szuzakut nevet viselő japán önvezető hajó február 5-én tette meg a Tokiói-öböl és az Isze-öböl közötti útját. Szemben a korábbi próbálkozásokkal, mint például a norvég Yara Birkenland, a japán hajó önvezetési képessége melletti érvek erősebbek. Az első útját novemberben megtévő norvég hajón ugyanis volt legénység. Teljesen autonóm kompot viszont már Finnország és Norvégia is tesztelt 2018-ban. De a mostani az első alkalom, hogy legénység nélkül mind hajózni, mind kikötni képes eszköz szelte a habokat.

A japán partmenti hajózás az utóbbi időkben egyre inkább rászorul a munkaerő felhasználás csökkentésére, mert az iparágban dolgozók is öregszenek és létszámuk is csökken. Ugyanakkor a legnagyobb konténerhajók üzemeltetői nem látnak túl nagy jövőt a lehetőségben, annak ellenére sem, hogy a hosszú utak alatt kiégő munkások megtartása számukra is nehézséget okoz.

Az óceánjárókat birtokló társaságok ugyanis a munkaerővel kapcsolatos költségeket már az eddigiekben is annyira lecsökkentették, hogy azok eltörpülnek a konténerhajók által felhasznált üzemanyag árához képest. A szektor ötödik legnagyobb vállalata, a Hapag-Lloyd például 15-ször többet költ a hajók karbantartására és üzemeltetésére, mint bérekre.

Éppen ezért ezen társaságok a hatékonyság növelésével sokkal többet tudnak spórolni, mint az automatizációval. A Maersk élén álló Søren Skou 2018-ban arról beszélt a Bloombergnek, hogy a 400 méter hosszú, 200 ezer tonnás hajók esetében nem számít arra, hogy fedélzeten tartózkodó emberek nélkül is engedélyezik azok működését.