Fordult a hangulat a kelet- és közép-európai devizapiacokon, miután alábbhagyott az optimizmus, hogy az orosz-ukrán válság ügyében csúcsszinten egyeztet Moszkva és Washington, majd orosz források azt állították, hogy ukrán páncélosok átlépték az orosz határt és öt katonát megöltek a határvédők - amit Ukrajna cáfolt.
A régió devizáinak visszavonulását ezúttal nem az okozhatta, hogy a reggeli dollárgyengülés is erősödésbe váltott, az árfolyammozgások közös oka, hogy ismét előtérbe kerültek a félelmek: háború tör ki Oroszország és Ukrajna között. A leglátványosabb csapást a rubel szenvedte el: a reggeli fél százalékos erősödés után zuhanni kezdett a dollár keresztben, és budapesti idő szerint délután 3 órakor már 2,5 százalékos mínuszban volt, 79,22 környékén. Az ukrán hrivnya 0,9 százalékot veszített, és 28,655 körül kereskedett.
A közép-európai devizák - amelyeket az euróhoz szoktak mérni - mind lekövették az euró/dollár kereszt mozgását, ahogy szokták, de mindegyik a maga tempójában. A forintot talán azért viselte meg kevésbé a rizikókerülés és a dollárvásárlás a nemzetközi piacon, mert az elemzői várakozások szerint holnap kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank, miközben Varsóban csak két hét múlva, Prágában pedig március végén ülnek össze a jegybanki döntéshozók.
Reggel, mikor még az optimizmus uralta a devizapiacokat, a forint még szépen erősödött, délutánra azonban szinte teljesen feladta egyharmad százalékot is meghaladó nyereségét az euróval szemben, bár a pénteki 357,8-es zárásnál erősebb szinten, 357 környékén kereskedett. Eközben a cseh korona majdnem fél százalékot gyengült, 24,373 könyékére, a zloty pedig 0,2 százalékot, 4,53-ra.
A lengyel gazdaságról negatív hír is érkezett: ha Ukrajna és Oroszország közt háború lesz, az egy százalékponttal csökkentheti a GDP-t - mondta Pawel Borys, a PFR állami alap elnöke. Ezt ellensúlyozhatta volna akár, hogy Varasó januárra rendkívül erős kiskereskedelmi adatot tett közzé: a forgalom éves alapon 20 százalékkal szökött fel a szárnyaló ellenére. Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza szerint ez is azt erősíi meg: a lengyel gazdaság kilábalás erőteljesen folytatódik, és a munkaerő hiánya is egyre nagyobb súllyal táplálja az inflációt. A lengyel jegybank az év közepére emiatt 4,5 százalékra emelheti irányadó kamatát a jelenlegi 2,75 százalékról - tette hozzá.
A kamatemelési várakozás azonban ezúttal nem tudta felülírni a keletről érkező rossz híreket. Estek az európai részvényindexek is, a német Xetra DAX például 2,1 százalékkal, a francia CAC 40 2,3 százalékkal, és ugyanennyit vesztett a magyar BUX is. Az orosz RTS index több, minbt 10 százalékot zuhant. A reggeli mérséklődésből emelkedésbe váltott az olaj ára: a Brent a májusi határidőre 64 centtel drágult hordónként, 92,03 dollárra.
