Az euróövezet összetett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) márciusban 54,5 pontra csökkent a februári 55,5-ről, de magasabb lett, a piac által várt 53,9 pontnál – derült ki az IHS Markit adataiból. Bár a mutató kicsit visszaesett, ami a gazdasági aktivitás két hónapja legkisebb növekedésére utal, de még így is jócskán a pozitív tartományban maradt. Ez azt jelzi, hogy az orosz–ukrán háború első hetei még nem okoztak jelentős termeléscsökkenést az övezetben: a feldolgozóipar bővülése így is 14 hónapos mélypontra, 57 pontra lassult, a növekedést elsősorban az ellátási zavarok, a háború miatt visszaesett exportkereslet és az ismét emelkedő koronavírusos megbetegedések befolyásolták. A szolgáltatási szektor mutatója 2 hónapos mélypontra, 54,8-ra esett, de ez is bőven az ötvenes határ fölötti növekedési tartományban maradt, mivel a járványügyi korlátozások enyhültek.
A fő számok mögötti mutatók már jelentősebb negatív hatásokról árulkodnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a vállalkozásokra egyértelműen hatással volt a háború kezdete óta tapasztalható energiaár-emelkedés. Mind a beszerzési, mind a termelői árak rekord ütemben emelkedtek márciusban, ami gyorsan átgyűrűzhet a fogyasztói árakba, tovább növelve az inflációt. Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza már márciusban 7 százalék fölé szökő inflációt prognosztizál az euróövezetben, ami áprilisban tovább emelkedik majd, jelentős hatást gyakorolva a fogyasztók vásárlóerejére. Mindez nagy mértékben rontotta a fogyasztási várakozásokat, amit a szerdai, zuhanó fogyasztói bizalmi adatok is tükröznek. A reálbér-növekedés lassulása mellett a hátralékos munkák számának csökkenése is gyengébb gazdasági kilátásokat eredményez az elkövetkező hónapokra. Tehát
a BMI szerint az euróövezet kibocsátása márciusban tovább nőtt, azonban a következő hónapokban sokkal nehezebb gazdasági környezet alakulhat ki, és ezért nem zárható ki a csökkenése sem.
Németországban az összetett BMI márciusban 54,6 pontra csökkent a februári 55,6 pontról, ami a gazdasági aktivitás növekedésének kismértékű lassulására utal, bár így is jobb, mint a piaci előrejelzésekben szereplő 53,7 pont. Európa legnagyobb gazdaságában mind a feldolgozóipar (57,6 a februári 58,4 ponttal szemben), mind a szolgáltatások (55 az előző havi 55,8 után) bővülése lassult. A növekedést az emelkedő árak (mind a beszerzési költségek, mind a termelői árak rekordszintre emelkedtek), az anyaghiány, a geopolitikai bizonytalanság és a koronavírus miatti betegszabadságok együtt fogták vissza. Az üzleti várakozások is jelentősen, 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre romlottak, főként az emelkedő árakkal és az ukrajnai háborúval kapcsolatos aggodalmak miatt.
Hasonló tendenciák látszódnak a francia gazdaságban is, noha ott a szolgáltatások erősebben húzták felfelé az összteljesítményt. Így a második legnagyobb európai gazdaságban az összetett BMI márciusban 56,2 pontra emelkedett a februári 55,5-ről, meghaladva az 54,3 pontos piaci várakozást. A mutató az ország gazdaságának nyolc hónapja leggyorsabb bővülésére utalt, aminek elsődleges oka, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése fellendítette a szolgáltatási ágazatot (57,4 pont a februári 55,5-tel szemben). Eközben a feldolgozóipar növekedése öt hónapos mélypontra lassult (54,8, szemben az előző havi 57,2-vel). A kibocsátás növekedett és az új megrendelések továbbra is erőteljes ütemben emelkedtek, annak ellenére, hogy a növekedés üteme kissé mérséklődött. Eközben az volumene hat hónapja először csökkent, a visszaesés 2020 novembere óta a legnagyobb mértékű, ami a geopolitikai feszültségeknek tulajdonítható. Az inflációs nyomás jelentősen erősödött, az ellátási láncokra nehezedő újabb nyomás miatt. Az üzleti várakozások mutatója 14 hónapos mélypontra esett.
