Habár az orosz valuta továbbra is jelentős ingadozást mutat egy-egy nap leforgása alatt, a meredek eséseket már érezhetően mérsékelte, és elkezdett stabilizálódni az árfolyam – számolt be róla a The Wall Street Journal.
Egy dollárért jelenleg 94 rubelt kell fizetni, ami nagyjából 17 százalékkal gyengébb, mint a háború kitörése, azaz a február 24. előtti árfolyam. A fegyveres konfliktus kirobbanása előtti egy évben 70 és 80 rubel között mozgott a dollár értéke. A mélypontot a március 7-i 152,4 rubeles árfolyam jelentette.
A gazdaság nem lett erősebb
Az emelkedő valutaárak sokszor az adott ország gazdasági kilátásainak általános erősödésére utalnak. Azonban Oroszországban most messze nem ez a helyzet. Az árfolyam erősödését a központi bank a rubeleladás korlátozására és a rubelvásárlásra irányuló lépései idézték elő.
Oroszország korlátozta a lakosok által a devizás bankszámlákról felvehető dollármennyiséget, és megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy az elkövetkező fél évben devizát adjanak el az ügyfeleiknek. Ráadásul arra sincs lehetőség, hogy külföldi ügyfelek értékpapírokat adjanak el. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására a rubel eladása jelentősen megnehezedett, csökkentve a várható veszteségeket. Az orosz jegybank közlése szerint a magánszemélyek készpénzben ráadásul már csak rubelben vehetnek fel kamatot a devizabetétek után. Az intézkedés egyelőre szeptember 9-ig szól.
Moszkvát a háború miatt nyugati szankciók tömkelege sújtotta, azonban az energiaszektor egyelőre kivételt képez alóluk, így továbbra is rengeteg dollár és euró áramlott az országba. Emiatt Oroszország arra kötelezte az energiaexportőröket, hogy devizabevételeik 80 százalékát adják el, és abból vásároljanak rubelt. Ez a lépés szintén elősegítette a valuta felértékelődését.
Joggal állíthatjuk, hogy a rubel jelenlegi árfolyama nem piaci árfolyam. Ha mindkét irányban szabad áramlás lenne, akkor jóval gyengébb rubelt látnánk
– nyilatkozta Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza.
Rubelért adná a gázt Moszkva
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy azt szeretné, ha az európai államok dollár és euró helyett rubelben vásárolnák az orosz gázt.
Amennyiben ez megvalósulna, az megfordítaná a jelenlegi pénzáramlást, ezáltal arra kényszerítené a szankcionáló nemzeteket, hogy támogassák az orosz valutát
– fejtette ki Christian Kopf, az Union Investment vagyonkezelő egyik vezetője. Bár ennek bekövetkezésére kicsi az esély, jól bizonyítja Oroszország azon törekvését, hogy növelje a rubel iránti keresletet.
Az orosz fizetőeszközre jelenleg nem igaz az, hogy az ország gazdaságának hullámzásával együtt mozogna. Már több száz vállalat jelentette be, hogy kivonul Oroszországból, amiből arra lehet következtetni, hogy az valószínűleg csökkenni fog.
Az némileg kompenzálja ezt, ugyanis Oroszország továbbra is értékesíti az olajat és a gázt.
A hordónkénti 100 dollár feletti olajárak ráadásul tovább növelik a bevételeket. Az egyensúlytalanság ugyan erősítheti a rubelt, de az orosz gazdaságot nem teszi erősebbé.
A háború kitörése után a rubel piaca kettévált, eltérő értéket képvisel belföldön és a nemzetközi piacokon. Hétfőn a belföldi kereskedésben 94 rubelre értékelték a dollárt, miközben a nemzetközi piacokon 98-at kellett fizetni érte. Ez a különbség februárban még jelentősebb volt, március eleje óta zsugorodott.
Ezzel egyidejűleg számos nyugati bank már nem ad elektronikus jegyzéseket a rubel vételére és eladására. Ha az ügyfelek ilyen tranzakciókat szeretnének lebonyolítani, akkor fel kell hívniuk a bankot, és meg kell kérdezniük, hogy hajlandó-e végrehajtani a kereskedést, és milyen árfolyamon. A nyugati szankcióknak való megfelelés miatt a bankok óvatosabbak, és szinte minden rubelügyletet egyeztetniük kell jogi és megfelelőségi osztályaikkal – erősítették meg a kereskedők.
Lassú lesz a fellendülés
Hosszú távon az is gyengíteni fogja az orosz valutát, hogy több nyugati ország bejelentette, az elkövetkező években csökkenteni szeretnék függésüket az orosz energiától, ami a vásárlási volumen mérséklésével jár majd együtt.
Olyan orosz rubelre számíthatunk, amely hosszabb távon jelentősen meggyengül
– vélekedett Jane Foley, a Rabobank devizastratégiáért felelős vezetője.
Másfél évtizeddel veti vissza az orosz gazdaságot a háborúA rövid távú hatások is súlyosak, de szakértők szerint a közvetett negatív hatások még jelentősebbek lehetnek. |
