Egy hetet adott szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánynak és a jegybanknak, hogy kidolgozzák annak részleteit, hogyan álljanak át a barátságtalan országok – amelyek közé korábban az Európai Unió tagjait is sorolta Moszkva – az euró, dollár és font sterling fizetésekről a rubelre a szállított orosz földgázért. 

Milyen módon és feltételekkel jutnak rubelhez a vevők, nem ismert, az első reakciók alapján mindenesetre érzékelhető a vevők félelme, hogy az Oroszországra Ukrajna megtámadása miatt kirótt szankciókra érkező moszkvai válaszlépés gázhiányhoz, szélsőséges esetben pedig akár az orosz gázcsapok elzárásához is vezethet, még feljebb lökve az energiaárakat és az inflációt Európában. A német közszolgáltatókat tömörítő BDEW arra szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki korai figyelmeztető rendszert, illetve vésztervet arra az esetre, ha elapad az orosz gáz. Európa fájó pontja a függőség az orosz gáztól, Németországban például a 41,5 millió német háztartás fele fűt gázzal, az ipar pedig a teljes felhasználás 30 százalékára számít.

Fotó: SEFA KARACAN / AFP

Egyes nagy vásárlók, mint a lengyel PGNiG, a szerződéseikre hivatkozva az első hírek után visszautasították, hogy rubelben fizessenek – ami felveti annak a kockázatát, hogy nem kapnak orosz gázt –, mások – mint a japán Tokyo Gas és Osaka Gas vagy a német VNG – vizsgálják a lehetőségeket. A rubelben való fizetésre elvileg lehet olyan módszert találni, amely nem sérti meg a nemzetközi szankciókat – írták jegyzetükben a Commerzbank elemzői. Ugyanakkor azonban, ha ez történik, az csökkenti a nemzetközi szankciók fájdalmát Moszkva számára. Ez a fizetési mód keresletet teremt a rubelre, amely hatalmasat gyengült a szankciók miatt, a rubelelszámolás első híre óta azonban a rubel hatalmasat erősödött a dollár ellenében, 104 régiójából 96 környékére.

A további szankciókról Joe Biden amerikai elnök jelenlétében tárgyaló brüsszeli európai uniós csúcs előtt bejelentett orosz lépés zavart szül és mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozza a Nyugatot. Két kimenetele lehet – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az egyik, hogy belemennek, és elkezdenek rubelt vásárolni, visszafordítva a szankciók árfolyamhatását. A másik, hogy vállalják a gyorsabb leválást az orosz energiáról, és ezzel akár a fájdalmas recessziót is.

Ez Erste jegyzete szerint az orosz jegybank, a Deutsche Wellének nyilatkozó Jens Südekum német gazdasági szakértő szerint – ha az oroszok nem visszakoznak – és a még nem szankciók alá vont oroszországi bankok vehetnének részt az euró/rubel és dollár/rubel konverzióban. A VG kérdésére, hogy az OTP leánybankja szerepet vállalhat-e, a magyar bank kommunikációs osztálya ezt a választ adta:

Az eddigi, sajtóban megjelent információk alapján erre a kérdésre még nem lehet válaszolni.