Ennyi orosz pénzt fagyasztott be Svájc

Svájc és a svájci bankok vonzerejét évtizedek óta a bankrendszer titoktartása és az ország semlegessége biztosította, azonban az Ukrajnával szemben orosz invázió ennek véget vetett. Csütörtökön a svájci hivatalok először közölték azt, hogy mennyi orosz vagyont fagyasztottak be a különböző orosz cégekkel és magánszemélyekkel kapcsolatos szankciók eredményeképp. Erwin Bollinger, a gazdasági ügyek államtitkárságának (SECO) – ez a szervezet felügyeli a szankciók végrehajtását – egy rangidős tisztviselője elmondta, hogy mindeddig 5,75 milliárd svájci franknak (6,17 milliárd dollár) megfelelő összeget zároltak – írja a Reuters.

A tisztviselő elmondta, hogy a zárolt vagyonelemek között nem csak bankszámlák, de számos ingatlan is található. Hozzátette azt is, hogy

mindez azonban csak egy pillanatkép, a zárolt összeg a további jelentések beérkezésével, illetve a várható további szankciókkal feltehetően tovább fog növekedni.

Mindez azonban csak csepp a tengerben, amennyiben hihetünk a svájci bankszövetségnek, mely 213 milliárd dollárra becsüli az országban található orosz vagyont. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fokozta is a nyomást, hogy Svájc gyorsabban azonosítsa és zárolja az orosz vagyont. Azonban az orosz eszközök felkutatása nem egyszerű feladat,

a SECO-t például azért kritizálják, mert a szankciók felkészületlenül érték a hivatalt, mely a szükséges humánerőforrással sem rendelkezik a gyorsabb cselekvéshez.

A szabályos eljárás is időt vesz igénybe, Bollinger hasonlatával élve a közlekedési lámpáknál akkor is meg kell állni, ha nincs mellette rendőr. A helyi tisztviselők a szankciók végrehajtása kapcsán pedig zavarukat fejezték ki, számon kérve a világos iránymutatás hiányát. Bollinger maga is elismerte, hogy van tere a fejlődésnek.

Az intézkedések végrehajtása a bankok számára is fejfájást okoz, így például a Credit Suisse arra kért engedélyt, hogy 20 dolgozója éjjel, hétvégéken és szünnapokon is dolgozhasson. Problémát jelent az is, hogy nem minden, az országban parkoltatott orosz vagyont érintenek a szankciók, ahogyan az intézkedések hatálya alá eső szervezetek és személyek közül sem mindegyiknek vannak eszközei az országban, ahol 2014 vége óta negatív az alapkamat.

A -0,25 százalékos kamatszintet aztán 2015 elején még lejjebb, -0,75 százalékig szállította le az ország központi bankja, ezt a szintet legutóbb ugyancsak csütörtökön hagyta változatlanul a monetáris politikát irányító hatóság.