Fertőzésre oltani nem jó taktika, és hasonló a csütörtöki ülésére készülő Európai Központi Bank dilemmája is, ahol vagy részt vesz Christine Lagarde elnök, vagy kihagyja, miután néhány napja pozitív lett a Covid-tesztje. A kelet-európai fegyverdörgés és a nemzetközi szankciós háború komoly horogütést mért az európai gazdaságra, amit egy elsietett monetáris politikai szigorítás akár súlyosbíthatna is, még akkor is, ha a késlekedés árát a felszökő formájában fizetik meg az európai polgárok.
Az elemzői várakozások szerint az ülés után a bank ezúttal semmilyen változtatást nem jelent be a monetáris politikában, ellenben igyekszik majd megerősíteni március 10-ei ülésének üzeneteit, amelyek ugyan némi támogatást adtak a két héttel korábban kezdődött orosz-ukrán háború miatt gyengélkedő eurónak, de csak időre-órára tudták az 1,1-es vonalnál erősebb szintre tornázni a kamatemelési várakozások támogatta dollár ellenében.
Ami a közép-európai devizák árfolyamát illeti, az ugyanúgy az energiaárakat feltornázó és a vállalatok költségeit felduzzasztó ukrajnai konfliktus kimenetelétől függ, mint az euróé. Gyengülésüket a jegybankok kamatemelései fékezték, illetve megfordították, és az is számít nekik, szigorít-e az EKB, mivel árfolyamukat ugyanúgy befolyásolja a dollár iránti kereslet, mint az euróét.
Miközben az infláció az óceán mindkét oldalán több évtizedes csúcsokra repült – Közép-Európa sok országában a 10 százalékot is elérve –, a Federal Reserve márciusban már megkezdte kamatai emelését, és várhatóan mérföldes léptekkel halad tovább. A pénzbőséget az EKB is elkezdte szűkíteni, de a kamatemelései még váratnak magukra. Egy devizának nem csak a szigorítás nyújthat támogatást, hanem annak az ígérete is. Márciusban addig már az EKB is eljutott, hogy a piacok biztosra veszik: az év vége környékén Frankfurtban is megkezdődhetnek a kamatemelések. Az elemzők várakozása szerint ezt erősíti meg a bank csütörtökön.
Az első kamatemelésre az után kerülhet sor, hogy APP kötvényvásárlási programját kifuttatja az EKB. Ennek ideját márciusban a harmadik negyedévre tették, és a szakemberek zöme nem vár ebben változást, bár az egyre gyorsuló infláció miatt nőtt az esély rá, hogy ez is, és az első kamatemelés is a vártnál hamarabb érkezhet. A Bloomberg friss elemzői felmérése mindenesetre decemberre teszi az első kamatemelést.
Miért nem lép a fékre határozottan már most az EKB - amint egyes döntéshozói sürgetik -, arra számos okot látnak az elemzők, habár a számlák emelkedése fájdalmas, politikai értelemben is, például a francia elnökválasztásokon a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen malmára hajtotta a vizet Emmanuel Macron elnökkel szemben.
Az infláció fő okozója - a pandémia után felszökött kereslet és a kínálati fennakadások mellett - az energiaárak szárnyalása. Ebben a tekintetben Európának még több a veszítenivalója, mint az infláció ellen határozottabban fellépő és az orosz energiától nem függő Egyesült Államoknak, ahol sokkal kisebb volt a földgázárak emelkedése, és ahol az energiaszámla kevesebb, mint a fele a GDP-arányosan 9 százalékos európainak - hívták fel a figyelmet a Société Générale elemzői. A különbségek az egyes euróövezeti országok energiastruktúrájában óriási inflációs különbségekkel járnak: Máltában 4,6, Litvániában 15,6 százalékos az infláció. Ez önmagában megnehezíthetné az EKB dolgát, de mégsem teszi, mivel az energiát kiszűrő maginflációs várakozásokban sokkal kisebbek a különbségek - írták az ING közgazdászai.
Az inflációs várakozások megemelkedésével azonban az EKB-nak mindenképpen meg kell küzdenie. Sokkal nagyobb probléma, hogy a monetáris támogatás megfordulása fájdalmasan felhajthatja egyes magas adósságú eurózóna-tagok – mint Olaszország – kötvényhozamait. Ennek a kezelésére az EKB akár már a csütörtöki ülésen előállhat egy tervvel.
A másik akadály, hogy egyebek mellett továbbra is fenyeget az orosz gázcsapok elzárása, ami recesszióba taszíthatna egyes országokat, mint Németország, és ha ehhez még monetáris szigorítás is társulna, az mélyítené a problémákat. A háború miatt a monetáris politikának mindkét irányban nyitottnak érdemes maradnia - óvott nemrégiben Philip Lane, az EKB főközgazdásza.
