Több mint 40 éve nem volt ekkora drágulás Németországban

Németországban a fogyasztói árak márciusban 7,3 százalékkal emelkedtek, ami 1981 óta a legmagasabb érték, és jóval meghaladja a 6,3 százalékos piaci várakozást – derült ki a Destatis előzetes adataiból. Az Ukrajna elleni orosz támadás óta a földgáz és az ásványolaj-termékek ára tovább megemelkedett, növelve az inflációs nyomást. A márciusi áremelkedést emellett az serkentette, hogy az omikron keleti berobbanása fokozta az ellátási láncok zavarait, és az energiaárak korábbi elszállása most gyűrűzött be a fogyasztói árakba.

A fő felfelé irányuló nyomást az energiatermékek februárban mért 22,5 százalékos emelkedését követő márciusi 39,5 százalékos növekedése, az élelmiszerárak növekedésének 5,3-ról 6,2 százalékra gyorsulása, valamint a szolgáltatások, az előző havival megegyező 2,8 százalékos emelkedése okozta.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak márciusban 2,5 százalékkal emelkedtek.

Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint a növekvő energiaárak miatt a következő hónapokban tovább gyorsulhat a németországi áremelkedés, főként ha ehhez hozzávesszük a kulturális, szabadidős és vendéglátóiparban a jelenlegi korlátozások feloldását követő további drágulást. A közelmúlt geopolitikai eseményei miatt az elemző arra számít, hogy a német infláció idén átlagosan 8 százalék fölé emelkedik, és a nyáron az éves inflációs ráta akár kétszámjegyűvé is válhat.

Spanyolországban is elszaladtak az árak

Spanyolországban is kellemetlen meglepetést okozott a madridi statisztikai hivatal szerdán, amikor közölte: márciusban, éves bázison 9,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex. Legutoljára 1985-ben volt ilyen mértékű infláció Spanyolországban.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy az inflációs kilátások „képlékenyek” az euróövezetben, és az Ukrajnában zajló háború miatt a közgazdászok kénytelenek folyamatosan felülvizsgálni gazdasági előrejelzéseiket. Lagarde arra számít azonban, hogy az energia- és élelmiszerárak, amelyek az orosz invázió óta új csúcsokra emelkedtek, stabilizálódnak, bár magas szinten, ami segíthet az euróövezetnek elkerülni a közgazdászok által rettegett stagnáló növekedés és magas infláció kombinációját, a stagflációt.

Az EKB a magas infláció miatt az ösztönző intézkedések visszaszorításán dolgozik, de még nem emelt kamatot – ellentétben számos jegybankkal, köztük az amerikai Feddel és a Bank of Englanddal.

A lesújtó inflációs adatokkal párhuzamosan lefelé módosította a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését a német kormány mellett működő független gazdasági tanácsadó testület , az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal nő az új előrejelzés szerint. A tanács a legutóbbi, novemberi prognózisában még 4,6 százalékos bővülést valószínűsített 2022-re. Jövőre 3,6 százalékkal növekedhet a GDP, szemben a tavaly ősszel jelzett 4,6 százalékkal.