Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy elindítják a jogállamisági eljárást és erről a kormányt is értesítették.

A válaszok elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell hozni ezt a döntést. Johannes Hahn biztos ma értesítette a magyar hatóságokat arról, hogy elindul a jogállamisági eljárás

– jelentette be Ursula von Leyen. 

Fotó: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

A Reutersnek nyilatkozó, az ügyet jól ismerő két forrás elmondta, hogy az eljárás már ma elindul. Hozzátették, ez a lépés az Orbán-kormány finanszírozásának befagyasztásához is vezethet. Az unió és Magyarország közötti feszült viszonyt jól szemlélteti, hogy a közösségből csak kevesen gratuláltak Orbán Viktornak a Fidesz-KDNP elsöprő győzelméhez a hétvégi választásokon.

A bizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb problémát a korrupció jelenti. Hozzátette, az uniós helyreállítási alapból (RRF) származó források kifizetését a korrupcióellenes fellépéstől teszi függővé a testület.

Folyamatosak a tárgyalások az RRF-ről, aminek előfeltétele a korrupcióellenes fellépés. Ezt a kérdést egyelőre nem tudtuk lezárni

– fogalmazott az elnök. A plenáris ülésen elhangzott beszédben kitért Lengyelországra is, esetükben az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását várja el a bizottság.

Ursula von der Leyen azt is elmondta, hogy 

ezzel Magyarország lesz az első európai uniós tagállam, amelynek a jogállamiság megsértése miatt csökkentik az EU-s támogatásait 

– ezt a DPA német hírügynökség írta meg Twitter-oldalán.

Az Európai Bizottság elnökének beszéde után a forint zuhanórepülésbe kezdett.

Szabadesésben a forint, ütik az OTP-t

A heves piaci mozgások hátterében az állhat, hogy az Európai Bizottság kedden hivatalosan is megindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.

Brüsszel hibázik, amikor „ugyanazt a nótát fújja”, mint a magyar baloldal, azt ugyanis a magyarok most utasították el nagy többséggel – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság elnökének keddi nyilatkozatára reagálva. Hozzátette: a Fidesz-KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott a vasárnapi országgyűlési választáson, míg a gyermekvédelmi törvénnyel több mint 3,3 millió ember fejezte ki egyetértését. Ez soha nem látott támogatottság mind a kormánypártok, mind a gyermekvédelmi törvény ügye mögött – emelte ki.

Éppen ezért a demokrácia alapvető szabályait a bizottságnak is el kell fogadnia – szögezte le, hozzátéve: nem a most vereséget szenvedett magyar baloldal igényeit kellene teljesítenie a bizottságnak, hanem vissza kellene térni a józan észhez és a párbeszédhez. Erre a magyar kormány mindig nyitott volt – hangsúlyozta.

A miniszter azt is kérte: Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter felhívta a bizottság figyelmet arra, hogy 

„...az eljárás elindításának vannak feltételei! Szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és kapnia kell hivatalos értesítést erről a magyar kormánynak. Tudomásunk szerint azonban eddig egyik sem történt meg.”

Mint írta, a magyar kormány politikai nyilatkozatokkal nem foglalkozik, és várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést. „Ha lesz ilyen, arra természetesen válaszolni fogunk” – tette hozzá.