Az uniós pénzügyminiszterek kedden egyeztettek az új szankciós csomagról, amelyet az Európai Bizottságnak legkésőbb szerdán reggel el kell küldenie a tagállamoknak, mielőtt összeülnek a 27-ek brüsszeli nagykövetei, hogy zöld utat adjanak az újabb büntetőintézkedéseknek. A javaslatok között szerepel az az évi mintegy négymilliárd euró értékű orosz szénimport betiltása - jelentette be Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Ennek elfogadására Németország is nyitott, erősítette meg kedden Christian Lindner pénzügyminiszter. Berlin egyébként is azt tervezi, hogy nyárig leállítja a behozatalt Oroszországból. Az EU 2020-as szénimportjának 53 százalékát vásárolta 

Moszkvától, ez tette ki a teljes felhasznált mennyiség harminc százalékát. A CNBC uniós forrásokból származó információja szerint 

az újabb szankciós csomag várhatóan kiterjed a repülőgéplízing korlátozására, továbbá a repülőgép-üzemanyagok, az acéltermékek, valamint a luxuscikkek exportjára és importjára is.

A Bizottság elnöke azt is közölte, hogy Brüsszel teljes tranzakciós tilalmat vezet be négy kulcsfontosságú orosz bankra, köztük a VTB Bankra is.  Megtiltják évi tízmilliárd dollár értékű fejlett technológia, többek között kvantumszámítógépek és félvezetők eladását Oroszországnak, valamint a fa, a cement, a tenger gyümölcsei és a szeszes italok importját évi 5,5 milliárd euró értékben. Emellett kitiltanak a tagállamokból minden orosz hajót azok kivételével, amelyek agrárterméket, élelmiszert, humanitárius segélyt vagy energiahordozókat szállítanak, és dolgoznak további büntetőintézkedéseken, így például az olajimport tilalmán is. Utóbbit sürgetik a kelet-európai tagállamok és Emmanuel Macron francia államfő – aki vasárnap méretteti meg magát az elnökválasztás első fordulóján –, hogy Ausztria azonban ellenzi. A német álláspont egyre határozatlanabb ebben a kérdésben, még a kormány is megosztottnak tűnik. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint az EU-nak muszáj tárgyalnia minden opcióról, így a gázexport betiltásáról is, Frank-Walter Steinmeier államfő pedig elismerte, hogy hiba volt ilyen sokáig kitartani az Északi Áramlat-2 vezeték mellett . „Olyan hidakhoz ragaszkodtunk, amelyekben Oroszország már nem hitt, és amelyekre partnereink figyelmeztettek minket" – nyilatkozta a német sajtónak. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint azonban azt a bölcs megoldás, ha fokozatosan vezetik ki az európai piacról az orosz olajat és gázt, a gyors és drasztikus lépés ugyanis azzal járna, hogy az ország iparának jelentős részét le kellene állítani. Az pedig nagyobb károkat okozna az EU-nak, mint Oroszországnak – figyelmeztetett. 

Az EU olajszükségletének 25 százalékát szerzi be Oroszországból, az európai importőrök naponta több mint 773 millió eurót fizetnek az onnan származó olajért és gázért.

Fotó: DANIEL BOCKWOLDT / AFP

Mások is osztják Habeck véleményét, így nő az ellenállás a tömbön belül a gázexport betiltásával szemben, ráadásul nem csupán azoknak az országoknak – Németországnak, Magyarországnak és Ausztriának – a részéről, amelyek leginkább függenek az orosz gáztól. Megértőnek tűnnek olyan tagállamok is, amelyek más forrásokból biztosítják energia-szükségletüket, mint például Svédország, Írország és Dánia. Utóbbiak támogatják ugyan a további szankciókat, akár a gázexport-tilalmat is, de megértik, hogy ez az további növekedését és gazdasági visszaesést okozhatna. Ráadásul ódzkodnak attól is, hogy felsorakozzanak Lengyelország és a balti államok mellé, amelyek egyre élesebb hangnemben szégyenítik meg azokat, akik nem osztják az ezzel kapcsolatos határozott álláspontjukat.

Fotó: GEORG WENDT / AFP

Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének mintegy negyven százalékát, és bár Vlagyimir Putyin elnök próbálta ezt fegyverként bevetni a nyugati szankciók ellen, a szállítás a háború alatt is folyamatos maradt. Igaz ez annak ellenére, hogy a Jamal-Európa vezetéken vasárnap óta egyik irányban sem áramlik gáz. Az Északi Áramlat-1-en napok óta stabilan óránként 73 millió kilowattórának megfelelő mennyiség érkezik Németországba, az Ukrajnán keresztül Szlovákiába szállító vezetéken pedig kedden november vége óta a legnagyobb mennyiséget, több mint 968 megawattórát mértek.

 

Sokat nyernek az oroszok a magas olajáron

Oroszország 798,4 milliárd rubeles többletbevételre számít áprilisban a magas olajáraknak köszönhetően – közölte kedden a moszkvai pénzügyminisztérium. (Egy rubel négy forint). Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, de a nemzetközi szankciók következtében nehezen talál nyugati vevőket. Az energiahordozók eladásából márciusban a tervezettnél 302 milliárd rubellel kevesebb bevétel keletkezett, mivel nem sikerült annyi gázt eladni az ilyenkor szokásosan magasabb áron, mint várták. A Reuters számításai szerint Oroszország 15,3 milliárd köbméter gázt exportált múlt hónapban a volt Szovjetunión kívülre a februári 11,8 milliárd után.