Adócsalás és pénzmosás gyanújával indított nyomozást a francia ügyészség, miután a Szenátus kiadta a jelentését a tanácsadó cégekre fordított kormányzati kiadásokról. Nagy csapás lehet ez Emmanuel Macron elnöknek a vasárnapi választások előtt, mivel a szóban forgó vállalat aktívan segítette kormányát.
Az ügyészek röviden közölték, hogy vizsgálják a múlt hónapban közzétett szenátusi jelentés megállapításait. A Financial Times értesülései szerint a jelentés részletezte, hogy a kormány 893,9 millió eurót költött tavaly tanácsadókra, köztük a McKinsey & Company-ra, ami jelentős növekedés a 2018-ban elköltött 379,1 millió euróhoz képest. Ismertették, hogy nyomozásuk potenciális adócsalásra és pénzmosásra irányult, azonban a gyanúsítottat nem nevezték meg. Csakhogy Macron a Le Figaro lapnak adott interjújában megerősítette, hogy McKinsey-ről van szó.
A szenátus jelentése szerint a New York-i székhelyű McKinsey legalább egy évtizede nem fizet társasági adót Franciaországban, annak ellenére, hogy 2020-ban 329 millió eurós bevételre tett szert az országban, és mintegy 600 embert foglalkoztat. A kormány tanácsokat kapott a vállalattól többek között a Covid–19 oltás bevezetésével, a technológiai projektekkel és az oktatással kapcsolatban is.
Fotó: Jean-Marc Barrere / Hans Lucas / AFP
Az elnök konzervatív ellenzéke által uralt Szenátus március végén büntetőfeljelentést tett, azt állítva, hogy a McKinsey egyik vezetője hamis tanúvallomást tett, amikor azt mondta, fizettek társasági adót. Jelentésükben kiemelték a McKinsey francia Covid–19-re adott válaszával kapcsolatos munkáját, beleértve a vakcina bevezetését is, amelyért a tanácsadó cég mintegy 12,33 millió eurót kapott.
Szerdán a kormány közölte, hogy mindig is sürgették a McKinsey adózási gyakorlatának teljes átláthatóságát, így a Pénzügyminisztérium már decemberben, a jelentés közzététele előtt vizsgálatot indított a cég adóügyi helyzetével kapcsolatban.
Tagadja a vádakat a McKinsey vezetése, Macron is védi a tanácsadócégeket
A vállalat elmondása szerint teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és válaszol a fiskális gyakorlatával kapcsolatos kérdéseikre. Hozzátette, hogy „meglehetősen meglepte a McKinsey-t a cég iránti figyelem, mivel a közigazgatási tanácsadási szolgáltatások mindössze 1 százalékát adjuk”.
Korábban már közzétették, hogy 2011 és 2020 között több mint 422 millió eurót fizetett francia adók és társadalombiztosítási járulékok formájában, ami az ugyanebben az időszakban elért összbevétel közel 20 százalékát tette ki. Az ügyészség nem válaszolt a megjegyzésekre.
Macron elnök szerint egyáltalán nem helytelen leszerződni tanácsadó cégekkel, sőt, szerinte „széles körben elterjedt és az esetek túlnyomó többségében hasznos gyakorlat.” Ezt alátámasztja a szenátusi jelentés egy szakasza, mely szerint Franciaországban kevésbé vették igénybe szolgáltatásaikat, mint Németországban, az Egyesült Királyságban vagy más szomszédos országokban, ráadásul a tanácsadókra fordított összes kiadás kétharmada informatikai és kiberbiztonsági szolgáltatásokra irányult. Továbbá hangsúlyozta, hogy mandátuma kezdete óta küzd azért, hogy adózzanak a Franciaországban működő és profitot termelő cégek.
Kihasználja az ellenzék a botrányt, támadják Macront
Múlt hónapban a centralista politikus két számjegyű előnyt szerzett a szélsőjobboldali kihívójával, Marine Le Pennel szemben. Azonban az elmúlt napokban lecsökkent ez a különbség, most a közvélemény-kutatások szerint Macron mindössze 3 százalékponttal győzheti le Le Pen-t az április 24-i második fordulóban. Ez meglehetősen messze van a 2017-ben elért 30 pontos győzelmétől, amikor legutóbb szemben álltak.
A népszerűség eséséhez hozzájárul a jelenlegi botrány is, amit a francia média „Affaire McKinsey”-nek nevez. Megdöbbentést keltett az országban, hogy a kormány az egész világon átívelő tanácsadó cégekre támaszkodik, miközben már most is nagy a az országban. A helyzetet tovább rontotta az adóscsalás gyanúja. Ezzel most fogást találtak azok a riválisok, akik Macront, az egykori befektetési bankárt úgy állítják be, mint aki aktívan részt vesz a francia közszolgáltatások lebontását célzó globális elitek összecsapásában.
Macron olyan államfőnek tűnik, aki nem bízik sem az államban, sem az érte dolgozó köztisztviselőkben. Valójában ki irányítja ezt az országot?– jegyezte meg Le Pen a hétvégi tüntetésen Kelet-Franciaországban. Éric Zemmour szélsőjobboldali jelölt pedig egy Twitter-bejegyzésében írta lelkesen, hogy „Végre!”, válaszul az ügyészség kiadott közleményére.
