A világ nemcsak fontos gabonafélékből, hanem műtrágyából is hiányt szenved az ukrajnai háború miatt, s ennek hatásait különösen az alacsonyabb jövedelmű emberek szenvedik meg. Oroszország és Fehéroroszország együttesen a világ kálium-karbonát, azaz hamuzsír exportjának mintegy 40 százalékát adta, az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókig.
A hamuzsír a műtrágya egyik fontos alapanyaga, és a szankciók a világ második legnagyobb gyártóját, az állami tulajdonú Belaruskalit is sújtják, ezért nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Emellett Oroszország a világ karbamidexportjának 11, az ammónium-nitrátnak pedig 48 százalékát adja. Oroszország és Ukrajna együttesen a nitrogénből és foszforból, valamint káliumból készült műtrágyák 28 százalékát exportálja – állítja a Morgan Stanley.
E szállítmányok megszakadása az egekbe repítette a műtrágyaárakat, miután az alapvetően földgázból készült termék az energiahordozó árának elszállása miatt már így is többszörösére emelkedett. A drágulást jól jellemzi, hogy Vancouverben forgalmazott kálisót 2021 elején tonnánként körülbelül 210 dollárra árazták, most pedig 565 dollárra értékelik, míg a Közel-Keletre szállított karbamiddal 2021 elején tonnánként 268 dolláron kereskedtek a chicagói tőzsdén, most pedig 887,5 dollárba kerül.
A magasabb műtrágyaárak elsősorban a feltörekvő piacokon okoznak majd hozamcsökkenést, egyszerűen azért, mert a gazdák takarékoskodni fognak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a háború előtt Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának 30, kukoricáénak 20, napraforgóolaj-exportjának pedig nagyjából 80 százalékát adta, jelenleg ugyanakkor az is kérdéses, hogy Ukrajnában képesek lesznek-e learatni a már elvetett termést. Még ha ez meg is történne, továbbra is probléma maradna a készletek piacra juttatása: Ukrajna márciusban 309 ezer tonna búzát exportált, negyedannyit, mint februárban, amelyet főként vasúton szállított Európába, mivel a fekete-tengeri ukrán kikötők a megszállás miatt nagyrészt leálltak.
Mindez hármas csapást jelent a világ élelmiszer-termelésére
– állítja Bart Melek, a TD Securities globális nyersanyagstratégiai vezetője. Az inputköltségek emelkedése mellett a hiány miatt is emelkedni fognak az árak, ami valamennyi alapvető élelmiszert megdrágít, köztük a húsokét is, mivel az állatok takarmányozása is drágulni fog. A kukorica határidős ára például közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest a chicagói tőzsdén, miután tavaly 57 százalékkal emelkedett.
A búza ára 2021-ben 27 százalékkal emelkedett, és idén további 22-vel nőhet, míg az élő szarvasmarha tavaly 19 százalékkal drágult, idén pedig további 15-tel nőhet az ára
– kalkulált Melek.
A Morgan Stanley várakozásai szerint a gabonaárak 2023-ig a tavalyi szintek felett maradnak, így a gazdák valószínűleg fontolóra veszik majd a kevésbé műtrágyaigényes termesztési módok, például a vetésforgó alkalmazását, ami azonban a terméshozamokat csökkenti majd.
További problémát jelent, hogy az Egyesült Államokban a búzakészletek 2008 óta a legalacsonyabb szintre csökkentek, mivel a 2021-es aszály miatt a kisebb mennyiségű termésből származó készletek erősen fogynak, miközben a globális kereslet növekszik. Ez utóbbinak az is oka, hogy a latin-amerikai aszály is csökkentette a készleteket, amely már eddig is magasan tartotta a gabonaárakat. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium azt is közölte, hogy az amerikai gazdák közel 5 százalékkal tervezik csökkenteni a kukorica vetésterületét, és várhatóan a tavaszi búzáé is csökken, míg a szója vetésterülete emelkedett. A szakértők arra számítanak, hogy a latin-amerikai kínálat bővülésével a készletek normalizálódnak, ha az időjárás is úgy akarja.
