Nesze euró, nesze forint, jól megrázták a pofonfát

Nagyot esett szerdán az euró és az általában hozzá kapcsoltan mozgó közép-európai devizák, az utóbbiak ezúttal nem kizárólag a nemzetközi piacok hullámzása miatt: az okok közt szerepelt az is, hogy Oroszország a régió két országa – Lengyelország és Bulgária – számára elzárta a gázcsapot, azzal az indokkal, hogy nem hajlandók teljesíteni Moszkva új keletű követelését: hogy rubelben fizessenek a földgázért.

A kedden délután nyilvánosságra került hírre azonnal óriásit bukott a zloty az euró ellenében, 4,655 környékéről 4,73 közelébe inalva, majd szerdán valamelyest korrigálta ezt a hatalmas mozgást, 4,705 környékére sorjázva vissza. A forint – miután kedden "mással volt elfoglalva", megtámogatva a Magyar Nemzeti Bank nagy kamatemelése által - akkor követte le a zloty gyengülését, mikor az utóbbi már visszaoldalazgatóban volt, ezért szerdán a magyar fizetőeszköz vált a régió legrosszabbul teljesítő devizájává, és hetek óta először átbökte még a 380-as szintet is az euró keresztben, pedig 5-6 napja még jóval erősebb szinteken, 370 alatt járt.

Az orosz döntés ugyan konkrétan érinti Lengyelországot, de a zloty nem a közvetlen gazdasági hatásai miatt gyengült, amit illusztrál, hogy a gyengülése átragadt a közvetlenül nem érintett forintra és cseh koronára is, sőt a jelentések szerint hozzájárult az euró mélyrepüléséhez is a dollár ellenében. Ennek nem az egyedüli oka volt, és ez a hatás fordítva is működött, hiszen amikor az eurót  adják a dollár ellenében, a feltörekvő piaci devizáktól – köztük az euróövezetbe integrált közép-európaiaktól - általában szintén szabadulnak.  

Lengyelország nem esett pánikba az orosz gázszállítás leállításától – az ország tárolói 80 százalékban tele vannak, ami majdnem háromszorosa az unió átlagának -, a zloty azonban a régi többi devizájával együtt mégsem tudta elkerülni a zuhanást, mivel a gyengülésnek nemzetközi gyökerei vannak. A forint pedig annak ellenére jutott ugyanerre a sorsra, hogy egy nap se telt el a magyar jegybank keddi nagy kamatemelése után, és egy nappal egy várható újabb szigorítás előtt az MNB csütörtöki egyhetes betétit tenderén.

Ebből az is kiolvasható, hogy fennmaradhat az a helyzet, hogy tavaly kezdett és idén rohamossá vált kamatemeléseikkel a régió monetáris politikai döntéshozói – Prágában és Varsóban is jövő csütörtökön lesz jegybanki ülés – csak fékezni tudják a devizáik gyengülését, de megállítani aligha, amennyiben az euró nyomás alatt marad, és a nemzetközi piacokon erős a kockázatkerülés.

Az euróra pedig - a régiós deviza-fészekalj tyúkanyójára - több irányból les veszély, ennek is betudható, hogy szerdán az elmúlt öt év leggyengébb szintjére gyengült a dollár ellen, 1,055 környékén. A lengyel gázkonfliktus azt az egész Európa számára fenyegető rémképet idézte fel, hogy a háború és a szankcióváltások következtében teljesen leállhatnak az orosz energiaszállítások az unióba. Emiatt meredeken felszöktek a már amúgy is nagyon magas európai gázárak, a méregdrága és kevés energia pedig egyszerre fenyeget a jelenlegi rekord szintnél is magasabb inflációval és recesszióval az euróövezetben.

Ez a tökéletes vihart jelentene az euró árfolyama számára, hiszen egy ilyen helyzet arra ösztönzi az Európai Központi Bankot, hogy a szárnyaló infláció ellenére se emelje kamatait – összegezte a helyzetet Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő deviza- és árupiaci közgazdásza.   

Nem is lehetne rosszabb az európai egységes valuta számára

írta, és hozzátette: már nem gondolja, hogy a dollár biztosan nem fogja elérni az 1:1 árfolyamot az euró ellenében.

Az euró eladása önmagában is nyomás a forinton és a közép-európai csapaton, miközben mindegyikükre külön-külön is nyomást helyez, hogy az energiakrízis és a szélesedő kínai járványkorlátozások miatt egyre kockázatkerülőbbé válnak a pénzügyi piacok szereplői. A Commerzbank kalkulálta Aggregált Kockázatérzékelési Index (ARPI) hatalmasat, egy egész százalékpontot ugrott a múlt hét óta és már a háború kitörése után elért csúcsokat közelíti - közölte jegyzetében Michael Schubert vezető közgazdász. Az emelkedés jó része a gázszállítási hírek előtt történt, egynegyed része azonban az utóbbi órákban, azaz okozhatták az újabb hírek – mondta a a Világgazdaságnak a szakember, aki legközelebb jövő szerdán számolja újra az indexet. "A mostani adatokat reggel fél 10-kor összesítettem, persze nem zárhatom ki, hogy az index azóta még magasabb lett, és hogy tovább emelkedik a napokban" – tette hozzá.