Oroszország leggazdagabb embereként tartják számon Vlagyimir Potanint, akinek vagyonát tavaly több mint 30 milliárd dollárra becsülték. Bár az orosz-ukrán háború kitörése óta 6,2 milliárd dollárt vesztett, és így a vagyona 24,7 milliárdra apadt, ő még a szerencsésen járt orosz oligarchák közé tartozik.
A dollármilliárdos üzletember Kanadában és Ausztráliában felkerült a szankciós listára, de az amerikai és az európai retorziók elkerülték
– írja a Financial Times.
Potanin korábban volt már miniszterelnök-helyettes, a szocsi téli olimpia finanszírozója, és 35 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a moszkvai tőzsdén jegyzett Nornickel vállalatban, amely nélkülözhetetlen nyersanyagok előállításával foglalkozik. A közelmúltban mondott le múzeumigazgatói posztjáról, és állítólag Putyin barátja, akivel korábban együtt jégkorongozott.
Az üzleti ügyei továbbra is zavartalanul működnek, megúszta a pénze befagyasztását és a tranzakciós tilalmat, a héten például tető alá hozta a francia Société Générale bank orosz üzletágának felvásárlását.
Egy a portálnak nyilatkozó nyugat-európai bankár szerint, ha a szankciókat elsősorban a Putyinhoz fűződő kapcsolathoz kötnék, akkor jóval hosszabb lenne a mostani lista. Oroszország egyik legnagyobb acélgyárának tulajdonosát, Alekszej Mordashovot például az Egyesült Államok nem szankcionálja, míg az és az Egyesült Királyság igen. Hasonló a helyzet Roman Abramovics-csal is, aki békenagyköveti szerepet vett fel. Amerikában mentességet élvez, de Európában folyamatosan kapja a büntetéseket, szerdán újabb 7 milliárd dollárját fagyasztották be.
Elemzők szerint a szelektív szankció egyik oka, hogy Washington el akarja kerülni, hogy olyan ügyekbe folyjanak be, amik végzetes következményekkel bírhatnak az amerikai gazdaságra. Az uniót amiatt érték bírálatok, hogy látszat intézkedéseket végez, és elsősorban az orosz cégek vezérigazgatóit büntették, pedig magukat a tulajdonosokat kellett volna.
