A franciaországi elnökválasztás első fordulójában, vasárnap Emmanuel Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, megelőzve Marine Le Pent (23,4 százalék), valamint a harmadik helyen végzett szélsőbaloldali jelöltet, Jean-Luc Mélenchont, aki 22 százalékot kapott. Döntő jelentőségű lehet, hogy a második fordulóig hátra lévő két hétben Macron, illetve Le Pen miképpen tudja megnyerni Mélenchon szavazóit. Bár a szélsőbaloldali jelölt kérte, hogy ne támogassák Le Pen-t, többségük határozottan ellenzi a hivatalban lévő elnököt.
Az Ifop-Fiducial vasárnapi közvélemény-kutatása szerint is szoros lehet a második forduló eredménye, jelen állás szerint Macron 51-49 arányban nyerné meg a választást, ami hibahatáron belül van. Le Pen népszerűsége folyamatosan emelkedett az elmúlt hetekben, köszönhetően a szelídebb hangvételének. Ez lehetett az egyik magyarázata, hogy 2017-hez képest a piacok viszonylag későn, az első forduló előtti héten kezdték árazni a választások kockázatait – öt éve a 10-éves francia államkötvény hozama a némethez képest 80 bázisponttal volt magasabban, szemben a mostani 55 bázisponttal.
Le Pen imázsa meglehetősen eltér az öt évvel korábbitól, és bár hagyományosan fellép a bevándorlással szemben és a francia identitástudattal kapcsolatban, de mindez egy olyan programmal párosul, amelynek célja a nehézségekkel küzdő háztartások megsegítése. Programjában a hazai termékek és vállalkozók piacainak védelmét szorgalmazza, valamint lecsökkentené a minimális nyugdíjkorhatárt 60 évre azok esetében, akik 20 éves koruk előtt elkezdtek dolgozni. Továbbá eltörölné a 30 éven aluliak jövedelemadóját, valamint csökkentené az energiatermékek (üzemanyag, olaj, gáz és villamos energia) áfáját 20-ról 5,5 százalékra, hogy mérsékelje az energiaválságot. Emellett 5 év alatt 2 milliárd eurót költene a kórházi dolgozók fizetésének emelésére és további 10 ezer fő felvételére, valamint a tanárok fizetését is megemelné 15 százalékkal.
A külpolitika terén Le Pen elhatárolódott az orosz elnöktől, de a francia szuverenitás megerősítésére vonatkozó ígéretének megfelelően a közös katonai parancsnokságából való kilépést javasolja.
Az Európai Unióval kapcsolatos álláspontja azonban mérséklődött, lemondott a kilépésről, ugyanakkor a Le Figaro értesülései szerint ígéretet tett, hogy csökkentené a közös kasszához való hozzájárulást. Ráadásul kitart amellett, hogy a francia jognak elsőbbséget kell élveznie az uniós szabályokkal szemben, és több ezer vámügynököt is alkalmazna az érkező áruk ellenőrzésére. Elemzők szerint azonban ezzel teljesen aláásná az egységes piacot.
Ezzel szemben a jelenlegi francia elnök kiáll az uniós tagság mellett, és fejlesztené Európa stratégiai autonómiáját a védelem, a technológia, a mezőgazdaság és az energia területén, és csökkentené a blokk más hatalmaktól való függőségét. A védelem terén például bár kiáll a NATO mellett, arra is törekszik, hogy az európaiak biztonsága kevésbé függjön az Egyesült Államok hadseregétől.
Mindemellett centralistaként mindkét oldalról kölcsönzött intézkedéseket – a jobboldalról újabb adócsökkentést ígért a cégeknek, több ezer új rendőrt és bírót, valamint a 62 évről 65 évre emelését a nyugdíjrendszer hatalmas adósságállományának csökkentése érdekében, ami csökkentette népszerűségét és széles körű társadalmi elégedettlenséget váltott ki. Macron a segélyrendszert is központosítaná, és a munkanélkülieket heti 15-20 óra tevekénységre kötelezné, hogy hozzájussanak az ellátásokhoz. Baloldali intézkedésként pedig a nyugdíjminimum emelését és további egészségügyi szakemberek felvételét javasolta. A megélhetési kérdésekre azonban kevésbé fókuszált, a kampány során gyakran érte emiatt kritika.
