Választási szuper évet tartanak idén Szlovéniában, hiszen 2022-re ütemezték a parlamenti, a helyhatósági és az elnökválasztást is. Április 24-én az új parlamentre szavazhatnak a választópolgárok a politikailag egyre megosztottabb országban.
A legtöbb közvélemény-kutatás szoros versenyt jósol Janez Jansa miniszterelnök Szlovén Demokrata Pártja (SDS) és a Szabadság Mozgalom (FM), az újonnan alakult liberális-zöld politikai párt között a 90 tagú szlovén nemzeti törvényhozásban való mandátumért folyó versenyben. A liberális pártot egy Amerikában végzettséget szerző szakértő, Robert Golob vezeti, aki megígérte, hogy megválasztásuk esetén egyesítik a centrista és baloldali csoportokat egy jövőbeli koalíciós kormányban.
Felmérések szerint mindkét oldal a szavazatok körülbelül 25 százalékát szerezheti meg, és több más párt is átlépheti a parlamenti képviselet 4 százalékos küszöbét.
A választások után várhatóan új kormány alakul, amelynek fő feladatai között lesz a növekvő energiaköltségek és a magas kezelése, a szakszervezetek tetemes béremelési követeléseinek megválaszolása, valamint a Covid–19 világjárvány elleni küzdelem, mivel még mindig több száz új esetet regisztrálnak naponta az országban.
Arányos választási rendszer
A Szlovén Köztársaság függetlenségének kikiáltása óta ez lesz kilencedik parlamenti választás, ahol a szavazást az arányos választási rendszer szerint rendezik meg nyolc választókerületben, amelyek 11 választási körzetből állnak. A szavazásra jogosultak száma közel 1,7 millió fő.
Minden választókerülethez 11 képviselői mandátum tartozik (kerületenként egy), amelyet ezt követően választókerületi és állami szinten felosztanak a politikai pártok között a megszerzett szavazatok arányában.
A 88 képviselőn kívül két nemzetiségi (olasz és magyar) képviselő számára külön voksolást szerveznek,
akiket a többségi rendszer szerint két külön választói egységben – úgynevezett nemzetiségi választói egységben – választanak meg. Így a nemzetiségi közösségek tagjai kétszer szavazhat a szlovén parlamenti választásokon, ami pozitív diszkrimináció.
A választásokon minden olyan párt indulhat, amelynek listáját állami szinten három képviselő vagy 100 választópolgár, választókerületi szinten 50 választópolgár aláírásával támogatja. A párton kívüli listákhoz a 8 választókerület mindegyikében 1000 választópolgár aláírása szükséges.
Mivel valószínűleg egyetlen párt sem szerezne elegendő szavazatot az önálló kormányalakításhoz, az elemzők azt jósolták, hogy Golobnak nagyobb esélye lesz a választások utáni koalíció létrehozására, mint Jansának.
A veterán Jansa
A 63 éves, veterán politikus Jansa 2020-ban, a koronavírus-járvány kezdetén vette át a kormányfői posztot a lemondott liberális Marjan Šarec utódaként. Míg
a miniszterelnök gazdasági sikerekkel büszkélkedhetett a nehéz időkben
– növekvő beruházások, rekord foglalkoztatási arány és 8,1 százalékos tavaly –, a kritikusai az egyre inkább tekintélyelvű irányvonalát hangoztatták. Szoros kapcsolatot épített ki a magyar miniszterelnökkel, aki hasonlóan Aleksandar Vučić szerb elnökhöz, már elsöprő újraválasztási győzelmet aratott a közelmúltban.
Jansa elutasította a kritikákat, és kampánya során el is határolódott a magyar miniszterelnöktől, valamint keményen fellépett Oroszország ukrajnai inváziója ellen. Fel is figyelt rá az amikor Lengyelország és Csehország miniszterelnökével Ukrajna fővárosába utazott március közepén. Nem sokkal az utazás után a szlovén kormánya újranyitotta az ország kijevi nagykövetségét is, és sürgette a többi EU-tagországot, hogy kövessék a példáját.
A felmérések azonban azt mutatják, hogy
a polgárok aggodalmai inkább a belpolitikai kérdések, például a társadalmi egyenlőség, a környezetvédelem és a jogállamiság köré összpontosulnak, nem pedig az ukrajnai háborúra.
Így a jobboldali politikus tevékenykedését nem feltétlenül övezi nagy választói elégedettség.
Mióta Jansa 1993-ban a Szlovén Demokrata Párt vezetője lett, többször tevékenykedett már honvédelmi miniszterként és miniszterelnökként is. Számos esetben korrupciós perrel is szembe kellett már néznie. És annak ellenére, hogy az utcán tüntetett a nép és több civil mozgalom is szélesebb körű mozgalmat próbált generálni, a szétszakadt baloldali csoportok több mint két év alatt nem tudták komolyabb kihívás elé állítani a jobboldali politikust.
Új arc a szlovén politikában
Azonban egy teljesen új arc mutatkozott a politikai színtéren, a jobboldali miniszerelnök kihívója az 55 éves Golob lett, ami vonzó volt a kiábrándult választóknak.
A „Megérdemlünk egy jobb államot” szlogen alatt zöld átalakulást és fenntartható fejlődést ígér, szemben Jansa „erős nemzet” narratívájával.
Andraz Zorko, a Valicon ügynökség elemzője szerint a jelenlegi választások előtti kampányt a fáradhatatlan terepmunka jellemezte, amelynek célja a szlovén fiatalok új generációjának megszólítása volt, ami szerinte sikerült is a Szabadság Mozgalomnak. Zenel Baragelj politikai elemző ugyanakkor úgy látja, hogy „lehetetlen megjósolni” a választási kimenetelt, mivel ingadozik a lakosság lojalitása és már több párt is közel került a 4 százalékos parlamenti küszöbhöz. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy
rekordmagas részvételi arányra számíthatunk vasárnap, ami Zorko szerint a baloldalnak kezdvezhet.
