Szépen sorjáztak a kamatemelések az elmúlt két napban, tegnapelőtt a Federal Reserve és a brazil jegybank szigorított, tegnap pedig egymás után jöttek az emelések Londonból, Prágából és Varsóból. A kamatköltségek emelése ugyanazon dilemma elé állítja a jegybankokat: azt kell mérlegre tenniük, milyen mértékben hajlandóak általa visszafogni a gazdaság teljesítményét, illetve milyen tartós károkat okozhat a felpörgő amennyiben ezt nem teszik.

Polish PLN (Polish zloty) banknotes are seen in Gdansk, Poland on 3 January 2020  (Photo by Michal Fludra/NurPhoto) (Photo by Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Michal Fludra / AFP

A nagy jegybankok hajóját általában lassabban fordítják a világgazdaság szelei, mint a kisebbekét, és néhány döntésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mindenesetre a legutóbbi események mintha igazolnák a Bank of America (BofA) minapi jegyzetének azt a megállapítását, hogy a feltörekvő piacok jegybankjai - miután évekig követték a nagyok rekord laza monetáris politikáját -  erőteljesen a szigor felé fordultak. A bank elemzői 13 jegybank közleményeinek a figyelésével Feltörekvő Monetáris Hangulat Indexet dolgoztak ki, amely azt jelzi: ebben a körben a jegybanki szigor számszerűsített mértéke az elmúlt 14 év csúcsát közelíti: a legutóbb a pénzügyi világválság idején volt olyan magas, mint jelenleg. 

Ha csak a legutóbbi napok fejleményeit tekintjük, a devizapiacokon az adott némi lélegzetet a dollár ellen ötéves mélypontok közelében kereskedő eurónak - annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank még mindig csak tétova jelzéseket ad a kamatemelésekre -, hogy voltak befektetőt, akik a szerdán végrehajtott 50 bázispontos amerikai kamatemelésnél is nagyobb szigorításra számítottak. Pedig ez az Egyesült Államoknál ez eddig az évszázad legnagyobb egyszeri emelése, amit a várakozások szerint számos további követ majd. Mivel a márciusban kezdett amerikai szigorításnak ez még csak az eleje, óvatosan érdemes kezelni, hogy az euró a bejelentéseket követően az 1,06-os szinten is túlerősödött a zöldhasú ellenében. Kevesebb, mint egy napra rá a dollár újra az 1,05-ös szintet ostromolta, ami papírforma szerint azt jelenti, hogy a közép-európai devizákra az utóbbi hetekben nehezedő nyomás is visszatérhet.

Az amerikaiak után a várakozásoknak megfelelően egy százalékponttal 12,75 százalékra tornázta fel fő kamatát a brazil jegybank, amely a csehekhez és a lengyelekhez hasonlóan 10 százalék fölé szökő inflációval küzd, csak náluk már huzamosabb ideje magas az infláció, és így a kamatemeléseket is előbb kezdték és ezekben előrébb tartanak. Ehhez képest a britek még "csak" a három évtizedes csúcsot jelentő 7 százaléknál tartanak, a Bank of England azonban azt jövendöli, hogy az őszre ők is eljutnak a két számjegyig, holott tegnap december óta negyedszer kamatot emelt a bank, negyed százalékponttal 1 százalékra. Jelzi, milyen kínzó a brit jegybank dilemmája, hogy a döntéshozók egyharmada nagyobb emelést szeretett volna. A bank még gyors szigorítás nélkül is arra számít, hogy jövőre visszaesik a gazdaság, ugyanakkor érv az emelések mellett, hogy az infláció a kormányzati kompenzációs intézkedések ellenére is évtizedek óta nem látott jövedelem-visszaesésbe dönti a háztartásokat.

A brit hezitálást egy határozott cseh lépés követte. Az elemzők arra számítottak, hogy csütörtökön 5,5 százalékon találkozik a cseh és a lengyel jegybanki irányadó kamat, Prágában azonban a várt 50 pontnál negyed százalékponttal többet, Varsóban pedig 100 bázispont helyett csak 75-öt emeltek. A két országban, illetve Budapesten mindezekkel együtt hasonló mértékben, több, mint 5 százalékponttal emelkedett tavaly óta az irányadó kamat. A világgazdasági- és piaci széljárást csak kompenzálni tudják kamataikkal a kis jegybankok, amit jól illusztrált, hogy a cseh korona a nagy kamatlépés után nekilódult, de vissza is vonult, amikor a dollár újra erőre kapott az euró ellenében.

A BofA elemzői szerint egyébként a feltörekvő piaci jegybankok szigora elérni látszik a csúcspontot, ami nem sok jót ígér a devizáik számára, ha Kína nem pofozza helyre a recessziós veszélyekkel küzdő globális növekedést. A Reuters tegnap közzétett elemzői felmérése ugyanakkor szép, 5 százalékos erősödést jósol a forintnak az euró ellenében a következő 12 hónapra, és fele ennyit a zlotynak.