Az árak globális növekedése Ázsiában is súlyos gazdasági kihívás, amelyre a kormányok célzott intézkedésekkel próbálnak válaszolni az exportkorlátozásoktól kezdve az árszabályozáson át az alapkamatok lassabb emeléséig. A Reuters elemzése szerint így több országban is 

sikerült valamilyen szinten megvédeni a fogyasztókat és a kisvállalkozásokat, és a terhet inkább az állami költségvetés vállalja át. 

„Nem láttuk a vásárlóerő gyengülésének semmi jelét” – mondta ezzel kapcsolatban a hírügynökségnek Baskoro Santoso, az indonéziai Mayora Indah snackgyártó cég befektetői kapcsolatokért felelős munkatársa. Bár a cég 2021 év második fele óta kiigazította az árakat, nem tapasztalt súlyos visszaesést az üzletmenetben, különösen a ramadán ünnepi időszak idején – tette hozzá.

Farmers carry bags of onions in a field in Taizhou in China's eastern Shandong province on May 23, 2022. (Photo by AFP) / China OUT
Fotó: AFP


Indonéziában, ahol hagyományosan nagy a pénzügyi volatilitás és az áringadozás, a múlt héten 24 milliárd dollárral emelték az energiatámogatásokat az energiaköltségek visszafogása érdekében, és nem sokkal korábban feloldották a pálmaolajra vonatkozó vitatott exporttilalmat is. Bár Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságában is sok kiskereskedő kénytelen volt áthárítani a növekvő költségek egy részét, a lakossági fogyasztás erős maradt, és 

az infláció nem érte el a jegybank által célul kitűzött két-négy százalékos sáv felső határát. 

Az éves inflációs ráta csak az év elején lépte át a két százalékot, áprilisban 3,47 százalék volt.
Dél-Koreában ennél lényegesen nagyobb ütemben, az előző év azonos időszakához képest 4,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak áprilisban, ami az elmúlt 13 év leggyorsabb ütemét jelenti. A kormányzat ott áramársapkával próbálja enyhíti a háztartások és a vállalatok terheit, és az intézkedés határozott versenyelőnyt jelent az olyan globális szereplők számára, mint például a Samsung Electronics vagy a Hyundai Motor. Az ostor itt is az állami áramszolgáltatón, a Korea Electric Poweren csattan, amely 7800 milliárd vonos rekord negyedéves veszteségről számolt be a meredeken megemelkedett üzemanyagimport-költségek miatt. (Egy won 0,29 forint.) 

A veszteség miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy a kormány tőkeinjekcióra kényszerül. 

A helyzetet nehezíti, hogy Dél-Korea az energiahordozók többségét importálja, és az ausztrál szén ára csak áprilisban 280 százalékkal drágul a tavalyihoz képest, míg a gáz 189 százalékkal.


Mások exporttilalmat vezettek be a hazai árak mérséklése érdekében. Indiában a búza kivitelét állították le áprilisban, Malajziában havonta 3,6 millió  csirkéét fogják júniustól egészen addig, amíg az árak nem stabilizálódnak. Utóbbi jelentős mértékben szubvencionálja az üzemanyagot és főzőolajat is, és ez az intézkedés Gareth Leather, a Capital Economics Ázsiával foglalkozó vezető közgazdásza szerint önmagában 1,5 százalékpontot faragott le az inflációból, amely áprilisban 2,5 százalékos volt. 

A hazai ellátásba való ilyen beavatkozás egyébként nem újdonság sok ázsiai kormány számára, hagyományosan érzékenyen szokták figyelni a lakosság reakcióját az áremelkedésre, 

bár az elmúlt évtizedben a gazdasági reformok és a költségvetési fegyelem nagyobb teret engedett a piaci erőknek, mint korábban.
Míg Nyugaton jórészt az alapkamatok agresszív emelésével próbálják kordában tartani a magas inflációt, a délkelet-ázsiai jegybankok csak most kezdik a nagyon óvatos elmozdulást az extrém alacsony kamatoktól, és a szigorítás is várhatóan fokozatosabb lesz majd.

 

Biden nem tud mit kezdeni az üzemanyagárakkal

Joe Biden amerikai elnöknek „rögeszméje a magas üzemanyagár és a tény, hogy ez nehézséget okoz” az embereknek, de csak korlátozott befolyása van a történésekre – ismerte el a CNN-nek Jennifer Granholm energetikai miniszter. A tárcavezető szerint a kormányzat felhasználta a rendelkezésére álló „legnagyobb fegyvert” azzal, hogy rekord mennyiséget szabadított fel a stratégiai olajtartalékból. Az üzemanyag országos átlagára szerdán új csúcsot döntött gallononként 4,6 dollárral, ami 51 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. (Egy gallon 3,8 liter, egy dollár 366,6 forint.) VG