„Napokon belül” áttörés születhet az Európai Unióban az orosz olajimport betiltásáról – nyilatkozta Robert Habeck német gazdasági miniszter, alkancellár a ZDF televíziónak. Eddig jórészt Magyarország ellenállása miatt nem sikerült megállapodásra jutni, és Habeck is hangsúlyozta, hogy a többieknek figyelembe kell venniük Budapest helyzetét és a tényt, hogy a különböző tagállamok nem egyforma mértékben függnek az orosz energiától. Bár az alkancellár csak Magyarországot nevezte meg, a leválás az orosz olajról hasonló problémát jelent Szlovákiának és Csehországnak is, amelyeknek szintén nincs tengeri kijáratuk, és csővezetéken kapják ezt az energiahordozót. Az embargót eleinte Németország is ellenezte, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Deutsche Welle, de a szövetségesek nyomása miatt változtatott az álláspontján.
Habeck ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egy olajembargó „nem vezet automatikusan” Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyengüléséhez.
Emlékeztetett, hogy amikor Washington bejelentette az orosz tilalmát, az árak globálisan emelkedtek, így aztán Putyin „kevesebb olajat adott el, mégis több bevételre tett szert az elmúlt hetekben”. A szavait igazolják a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai is, amelyek szerint Oroszország az idén havonta húszmilliárd dollárnyi bevételhez jutott napi nyolcmillió hordó kőolaj és olajszármazék eladásából – ami értékében 50 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Az olajnál nagyobb szerepet játszik Európa energiaellátásában az orosz gáz, és idővel ettől a függéstől is meg akarnak szabadulni a 27-ek. Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint ebben kulcsszerepet játszhat országa és tágabb értelemben Dél-Európa. Sánchez a davosi gazdasági fórumon nyilatkozott a CNBC-nek, és emlékeztetett, hogy
Spanyolországban és Portugáliában található az EU cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) tárolóinak a fele, és az országa adja a LNG-t földgázzá visszaalakító uniós kapacitás 37 százalékát.
„Nagyon fontos leckét adott nekünk ez a háború, mégpedig azt, hogy a a hidrogén, az energiahatékonyság nemcsak az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket illetően nagyszerű szövetséges az országok és a gazdaságok számára, hanem ebben a nagyon összetett és nagyon bizonytalan geopolitikai helyzetben eszközt is biztosít arra, hogy növeljük ellenálló képességünket és autonómiánkat" – fogalmazott.
Oroszország Ukrajna elleni támadása destabilizálta a piacokat és felpörgette az energiaárakat, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a földgáz ára az invázió kezdetén megawattóránként 200 euró fölé ugrott, és azóta sem ment 83 alá. (Összehasonlításképpen: tavaly ilyenkor 18,7 euróba került egy megawattórányi földgáz.) Spanyolországban is politikai viták középpontjába került az energiabiztonság kérdése és az energiaárak emelkedése, Madrid európai fellépést sürgetett a fogyasztók védelme érdekében, és Portugáliával együtt ideiglenes felső határt vezetett be a földgáz és a szén árára – egyedüliként az EU-ban. Sánchez szerint ugyanis az EU energiapiaca nem alkalmas arra, hogy reagáljon a jelenlegi válságra. „Ez csak a kezdete annak a nagyszabású problémának, amellyel európai szinten szembe kell néznünk” – mondta az interjúban.
Visszatér az LNG Európából ÁzsiábaAz év első négy hónapjában az ukrajnai háború miatt megnőtt az Európába irányuló LNG-szállítmányok mennyisége, a kontinens a Reuters összesítése szerint 45,27 millió tonnát importált az energiahordozóból ezen idő alatt – 58 százalékkal többet, mint egy éve. Májusban azonban már csökken majd a kereslet, mivel nagyrészt feltöltötték az európai tárolókat, és folyamatos a gázellátás Oroszországból is. A legnagyobb fogyasztói piacon, Ázsiában viszont szokatlanul nagy hőséggel kezdődött meg a nyári keresleti csúcs, és ismét nő az LNG iránti érdeklődés Kínában, amely tavaly vette át a legnagyobb importőr pozícióját Japánról. A Refinitiv adatai szerint májusban 5,39 millió tonna LNG érkezett Kínába, a legtöbb január óta. |
