Egy névtelenséget kérő diplomáciai forrás arról számolt be, hogy Törökország már most blokkolja a tárgyalásokat a NATO-csatlakozási kérelmet éppen csak benyújtó Finnországgal és Svédországgal - írta meg a Deutche Welle.

Helsinki és Svédország szerda reggel adta át hivatalos kérelmét Jens Stoltenbergnek a NATO főtitkárának.

Törökország nem enged a két északi ország csatlakozásának ügyében

erről Recep Tayyip Erdogan elnök beszélt. Ankarának az a kifogása a két állammal szemben, hogy mind a finneknél, mind a svédeknél nagy számú a kurd lakosság, ráadásul a svéd parlamentben még képviselői helyei is vannak a kurdoknak. Törökország 33 kiadatási kérvényt küldött a két országba, ezekkel a Kurdisztáni Munkáspárt és a Szíriai Népi Védelmi Egységek lázadóit akarták kiadatni, de az északi országok nem tettek eleget a kérésnek.

Erdogan kijelentette, hogy nem fogják támogatni Svédország és Finnország csatlakozását a katonai szövetséghez.

Turkey's President and leader of the Justice and Development (AK) Party Recep Tayyip Erdogan gestures as he delivers a speech during his partyís group meeting at the Turkish Grand National Assembly (TGNA) in Ankara, on May 18, 2022. - Recep Tayyip Erdogan, who has threatened to block Finland and Sweden from joining NATO, urged the alliance's members on May 18, 2022 to "respect" Ankara's concerns about the two countries, which Turkey accuses of harbouring terrorists. (Photo by Adem ALTAN / AFP)
"Törökország nem enged a két északi ország csatlakozásának ügyében" – közölte az ország elnöke.
Fotó: ADEM ALTAN / AFP

 

Moszkva szerint ez egy elhibázott döntés

Németország mindenképpen támogatja Svédország és Finnország NATO csatlakozását. Egy német tisztviselő arról beszélt, hogy két értékes szövetségessel lett gazdagabb az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és ezzel tovább erősödik a szövetség védelmi képessége. Németország optimista a csatlakozás jóváhagyásának ügyében.

Amit a svéd és finn NATO-csatlakozásról tudni kell

A két ország évtizedes semlegességét az Ukrajna ellen indított háború miatt adja most fel.

Oroszországot felháborította a két északi állam döntése. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes elhibázott döntésnek nevezte a csatlakozási kérelmet, aminek messze ható következményei lesznek. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Oroszország attól függően fog lépéseket tenni az ügyben, hogy a NATO katonai infrastruktúrája milyen közel kerül a határaihoz.

Moszkva korábban megtorló lépéseket lengetett be, amennyiben a svédek és a finnek csatlakoznak a NATO-hoz.

Franciaország, a NATO jelenlegi egyetlen Európai Uniós atomhatalma, teljes támogatásáról biztosította az országokat és bízik benne, hogy mind a svédek, mind a finnek minél előbb a szövetség teljes jogú tagjai lehetnek. Emmanuel Macron és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is közleményben üdvözölte a csatlakozási kérelmeket.

Finnország és Svédország skandináv szomszédai közös nyilatkozatban álltak ki a NATO bővülése mellett. Norvégia, Dánia és Izland közölte, hogy minden segítséget megadnak szomszédaiknak, amire szükségük van. Kormányaik képviselői azt is kijelentették, hogy

amennyiben a NATO-csatlakozás előtt bármilyen agresszió is éri Svédországot vagy Finnországot, akkor közösen fognak a segítségükre sietni a szükséges módokon.

LtoR, Finland's Ambassador to NATO Klaus Korhonen, NATO Secretary-General Jens Stoltenberg and Sweden's Ambassador to NATO Axel Wernhoff attend a ceremony to mark Sweden's and Finland's application for membership in Brussels, on May 18, 2022. - Finland and Sweden submitted their applications for NATO membership on May 18, 2022 and consultations were underway between the Allies to lift Turkey's opposition to the integration of the two Nordic countries into the Alliance. (Photo by JOHANNA GERON / POOL / AFP)
Fotó: JOHANNA GERON / AFP

 

Horvátország is tiltakozik a NATO-bővítés ellen

Horvátországban belpolitikai konfliktust váltott ki a NATO bővítése. Zoran Milanovic horvát államfő kijelentette, hogy országa addig nem fogja támogatni a svédek és a finnek csatlakozását a szövetséghez, ameddig nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára. Erre a helyi horvát lakosság helyzetének javítása érdekében lenne szükség. Az államfő közölte, hogy

hazaárulónak tekint minden horvát képviselőt, aki megszavazza a NATO bővítést,

illetve hazaárulónak nevezte Andrej Plenkovic kormányfőt is, amiért nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében. A miniszterelnök válaszul arra utalt, hogy Milanovic orosz ügynök lehet.

Az Egyesült Államok határozottan a két állam csatlakozását szorgalmazza. A Pentagon szóvivője, John Kirby azt is elmondta, hogy már tárgyalni is kezdtek Törökországgal, hogy meggyőzzék őket, hogy áldásukat adják a kérelmek elbírálásánál. A NATO csatlakozáshoz az összes tagnak ratifikálnia kell a csatlakozási kérelmet, ami azt jelenti, hogy

Törökország vagy Horvátország ellenállása ellehetetlenítheti a szövetség bővülését.

Ausztria, aki nem tagja a NATO-nak közölte, hogy nem tervezi feladni a semlegességét - erről a Reuters írt. Az osztrák külügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy a helyzetük más, mint a finneké vagy a svédeké és hozzátette, hogy az osztrák lakosság nagy része nem is akarna csatlakozni a katonai szövetséghez. Hozzá kell tenni, hogy Ausztria alkotmányába bele van foglalva az örök semlegesség politikája.

A semlegesség mintaállamaként hivatkozott Svájc azonban elkezdett közeledni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ugyan tagsági kérelmet nem kívánnak benyújtani, de

jelezték, hogy partnerségi kapcsolataikat szorosabbra kívánják fűzni a NATO-val.

Svájc a történelmi tapasztalatoktól eltérően az Oroszország ellen hozott szankciókban is aktív részt vállalt. 

Magyarország egyelőre nem foglalt állást a kérdésben.