Alig pár nappal azt követően, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, Kijev levelet küldött az Európai Uniónak, hogy Brüsszel hivatalosan is indítsa el az ország csatlakozási folyamatát.

Az azóta eltelt több mint száz napban több uniós tisztviselő is kiállt Ukrajna csatlakozása mellett, arra azonban a többség felhívta a figyelmet, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, még akkor is, ha körülményekre való tekintettel a megszokottnál gyorsabban akarják végrehajtani azt – számolt be róla a CNBC.

Az Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság várhatóan a következő hetekben fogalmazza meg véleményét Ukrajna uniós csatlakozásáról, egy esetleges pozitív válasz azonban minden bizonnyal csak a hosszú és nehéz út első lépése lenne.

Azt Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke is elismerte, hogy jelenleg újabb tagok felvétele az Európai Unióba komoly kihívást jelenteni az EU számára.

A bővítés mindig összetett dolog – különböző országok, különböző utak, különböző lépések, különböző szabályok betartása. Ugyanakkor most olyan időket élünk, amikor a legerősebb politikai üzenetet kell küldenünk. Azt, hogy Ukrajna az európai családhoz tartozik

– nyilatkozta a vezető korábban.

President of Ukraine's Parliament, Ruslan Stefanchuk (L), next to European Parliament President Roberta Metsola, arrives to deliver a speech at the European Parliament in Strasbourg, eastern France, on June 8, 2022. (Photo by Frederick FLORIN / AFP)
Fotó: Frederick FLORIN / AFP

Daniel Gros, a brüsszeli székhelyű CEPS think-thank elemzője szerint ha az EU-hoz való csatlakozáshoz politikai támogatást kapna, az erkölcsi lökést jelenteni Ukrajnának, egyúttal jelzésértékű lenne Moszkva felé, hogy az Unió nem fog meghátrálni.

Mi lesz a többi országgal?

Számos ország – főleg a nyugat-balkáni országok – már régóta várnak a csatlakozási lehetőségre, és számos ígéretet is kaptak erre vonatkozóan. Észak-Macedónia például az ország nevét is megváltoztatta, hogy ezzel növelje esélyeit az Unióhoz való csatlakozásra. A tényleges tárgyalások azonban még nem kezdődtek el.

Korábban az Ukrajnával határos Moldova is kérte a blokkhoz való csatlakozását. Sőt, 2008-ban az akkor a mostani ukrán helyzethez hasonló orosz inváziót elszenvedő Grúzia is kérte a csatlakozást.

Ugyanakkor vannak, akik óvatosságra intenek. Alexander Schallenberg és Karoline Edtstadler osztrák miniszterek május végén Josep Borrellnek, az EU vezető diplomatájának írt levelükben megfontolt lépéseket kértek az EU-tól.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy első- és másodosztályú tagjelölteket hozzunk létre

– utaltak ezzel arra, hogy az elhamarkodott döntésnek nemcsak nyertesei lennének.

A Nyugat-Balkánt – amely hat országot jelöl, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Koszovót és Szerbiát – érzékenyen érintené, ha Brüsszel kikosarazná őket, miközben Ukrajnát előnyben részesíti.

Annak az EU is érzi a kockázatát, hogy ha Kijev felvétele mellett más országok ismét parkolópályára kerülnek, akkor az a döntés gazdasági- és politikai kapcsolatok terén közelebb sodorhatja az adott államokat Oroszországhoz – amit az Unió nyilván szeretne elkerülni. Ugyanakkor sok ország együttes felvétele sem feltétlenül kívánatos Brüsszel számára, főleg a jelenlegi bizonytalan, és gazdasági válsággal nehezített helyzetben.

Amennyiben az Európai Bizottság jóvá is hagyja az ukrán csatlakozás megindítását, az jó eséllyel évekbe telik majd, mire a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy jóváhagyják Kijev csatlakozását.

A taggá váláshoz ugyanis a politikai szándék nem elég, Ukrajnának számos gazdasági és politikai reformot kell végrehajtania ahhoz, hogy megfeleljen az európai blokk közös szabályainak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan kiállt amellett, hogy Ukrajna az EU-hoz tartozik. A múlt hónapban az újjáépítéshez nyújtott pénzügyi segély mellett érvelt, a támogatás megfelelő felhasználása pedig szintén elősegítheti Ukrajna csatlakozását a blokkhoz.

Tovább nehezedne a bürokrácia

A 27 tagú EU gyakran kormányozhatatlan, és véleményem szerint nehéz elképzelni, hogy új tagokat vegyenek fel a klubba a Szerződések olyan jellegű felülvizsgálata nélkül, mint amilyeneket Emmanuel Macron francia elnök javasolt, a több minősített többségi szavazásra és a nagyobb költségvetési integrációra vonatkozóan” – fejtette ki Jacob Kirkegaard, a Peterson Institute for International Economics szakértője e-mailben.

Bár az Oroszország elleni szankciókról és az embargóról szóló döntéseket és hosszú tárgyalások és viták előzték meg, ez nem egyszeri eset volt. A döntéshozatal gyakran már most is nehézségekbe ütközik, mivel az Európai Unió 27 országból áll, amelyeknek gyakran teljesen eltérőek a belső prioritásaik, gazdasági érdekeik. Nem nehéz elképzelni, hogy további tagok felvételével ez a döntési mechanizmus nem egyszerűsödnek, hanem új szereplők és új érdekek megjelenésével tovább nehezedne.

Béke nélkül szinte lehetetlen lesz a tagság

Az sem teszi egyszerűbbé a sokismeretlenes egyenletet, hogy még nem látni az Oroszország és Ukrajna közötti háború végét.

A csatlakozási folyamat végrehajtásához ugyanis nem csupán arra lenne szükség, hogy Kijev ellenőrzés alatt tartsa saját területeit, hanem arra is, hogy egy tényleges békemegállapodás szülessen Ukrajna és Oroszország között. Egy befagyasztott konfliktushelyzet ugyanis nem fog tudni uniós tagságot biztosítani Ukrajna számára.

És ezt minden bizonnyal a Kijev EU-al való házasságát minden erejével vétózó Kreml is nagyon jól tudja.